Folia archeologica 19.
Huszár Lajos: A körmöcbányai veretű dutkák
186 HUSZÁR LAJOS tehát a dutkák pénzlába a következő: a 6 latos (375-ös) finom budai márka (245,537 g) ezüstből készült 130 db dutka, tehát 1 db nyers súlya 1,88 g, színsúlya pedig 0,70 g. A körmöci pénzverdéhez ezek szerint 1622 őszén érkezett rendelet a dutkák veretésére, és a verés meg is indult, legalábbis 1622-es évszámmal (121. ábra 1) már ismeretesek ilyen veretek. A körmöci verde a bányavárosokkal együtt nem sokkal korábban került vissza Ferdinánd hatalmába. Ugyanis 1619 őszén Bethlen Gábor hadai megszállták a bányavárosokat, és csak a nikolsburgi békével (1622. I. 6.) csatolták megint vissza őket a magyar királyság területéhez. A körmöcbányai verde élén ebben az időben Hans Lienpacher alkamaragróf állott, és ő kapta a rendeletet a dutkák veretésére. Az új pénz leírása a következő : E) FER IID-G-RS-A-G-H-B - REX Koronázott mellkép j., vért, köpeny és fodros gallér. H) Fent oldalt koronázott kétrészű kis magyar címer és kétfejű sas. Középen VIIII /КВ/ GROS: REGN /HVNG: NOV: /DENARIO/ 1622 Ugyanez a típus ismeretes 1623-ból (121. ábra 2) is több bélyegváltozatban. A hátlapi feliratból minden kétséget kizáróan kiderül, hogy ennek a garaspénznek az értéke 9 dénár volt, azaz kilenc dénárban lett a forgalmi értéke megállapítva, éppen ezért novenarius néven is szerepel néha az iratokban. Ha figyelembe vesszük, hogy a dutkák színsúlya 0,70 g volt, a 2,5 latos finom dénároké pedig 0,08 g, akkor a 9 denáros érték abszolút értékben is fedi a két pénzfaj közötti nemesfém arányt. Az új pénz veretésének indokolására az egykorú források különböző hivatalos magyarázatokat tartalmaznak. így egyik irat azt közli, hogy a bányavárosokban nagy drágaság keletkezett a polturák és értéktelen idegen garasok forgalma miatt és ezért verik az új pénzt addig, míg a pénzügyi rend helyre nem áll. 1 Egy másik irat még részletesebb indokolást ad. Ez is a drágaság és az idegen polturák miatti panaszt említi elsőnek, majd közli, hogy a tallérverést főként a német garasok beáramlásának meggátolására szüntették be. Minthogy azonban csupán a kispénz (dénár) veretése alig fedezi a pénzverési költségeket, azért rendelte el a király a kilenc denáros garasok veretését a pénzverési ezüst feléből. Elfogadtatásuk megkönnyítésére minden illetékes helyre mintát küldtek belőlük. 5 E hivatalos magyarázatok mellett azonban valószínűleg mélyebb okok szolgáltak indokul a dutkák veretésére. Az előrehaladt pénzrontás miatt a dénár finomsága már csak 2,5 latos volt. A tallérverést egyelőre szüneteltetni kellett, mert nyilvánvaló, hogy a jó tallérokat kiviszik a silányabb német garasok ellenében. A leromlott dénár nyilvánvalóan nem lehetett elegendő a pénzforgalom lebonyolítására, és az is valószínű, hogy veretése egymagában tényleg nem volt rentábilis. Ezek után merülhetett fel a gondolat, hogy a tallérok hiányában mégis csak kell valamilyen jobb ezüstpénzt is verni, és ehhez az elgondoláshoz önként szolgáltak mintául a nálunk már évtizedek óta forgott népszerű lengyel dutkák. Az új veretek már külső formájukban is a lengyel dutkákat utánozták. A nép által lengyel dutkák néven ismert pénzfaj eredeti neve háromgarasos volt, minthogy az értékük 3 lengyel garast tett ki. Tekintve, hogy a lengyel garas értéke magyar pénzben általában 3 magyar dénár volt, a háromgarasosak nálunk 4 Orsz. Levéltár Acta Publica 42. 13. 5 Orsz. Levéltár Monet. Mont. f. 1.
