Folia archeologica 19.
Huszár Lajos: A körmöcbányai veretű dutkák
KÖRMÖCBÁNYÁIDUTKÁK 121. ábra 9 dénár értékben forogtak, és nyilván ezért lett a magyar düttich is 9 dénár értékű ezüstpénz (novenarius). Ez a lengyel pénzfaj a XVI. század közepétől 1627-ig nagy tömegben készült, és a századforduló idején a fő pénzfaj volt Lengyelországban. A forgalmi érték szempontjából azonban meg kell különböztetni régi, vagy az egykorú források szerint ó-dutkákat, valamint későbbi veretű új dutkákat. A kettő között a határpont valamikor a 20-as évek elejére tehető. Ugyanis 1578—1616 között a lengyel dutkák finomsága 13,5 —13 latos volt, de ezután csökkenni kezdett és főként 1623-tól kezdve már csak 7 1/4 latos lett. 1616 előtt a lengyel dutka értéke nálunk 9 dénár volt, azonban a csökkentett ligájú dutkák megjelenésével az új csökkentett pénzlábú dutkák értéke lett 9 dénár, viszont a régi, jobb veretek értéke 10 dénárra emelkedett az elszámolásokban. 6 A dutkák mellett még két másik lengyel pénz tömeges forgalma jelentkezett ebben az időben a magyar gazdasági életben. Egyik volt a garas, másik a poltura, mindkettő értéke a magyar pénzforgalomban 3 dénár volt. Míg azonban ezek forgalma ellen silányságuk miatt, az egykorú forrásokban a panasz állandó, és a kor pénztörténetének jelentős fejezetét teszi ki e két lengyel pénzfaj kiszorítására irányuló eredménytelen küzdelem, addig a dutkák forgalma ellen általában panasz nem volt, sőt ezek meglehetős népszerűségnek örvendtek a lakosság körében. A magyarázat különösen a régi dutkák jó finomságában kereshető. A magas nemesfém tartalom és az ebből következő népszerűség tette alkalmassá ezt a pénzfajt arra, hogy a tallérverés ideiglenes szüneteltetésével a csekély ligájú dénárok mellett az értékesebb veretet képviseljék a magyar pénzverésben. 1622 végén indult el a düttichek veretése Körmöcbányán, és ismeretesek veretek 1622 és 1623 évszámokkal. Az utóbbiból készült a nagyobb mennyiség, mert míg az 1622-i veret csaknem ritkaságnak tekinthető, addig a másik viszonylag gyakrabban fordul elő több bélyegváltozatban is, ami mutatja, hogy számos verővassal folyt veretésük. A düttichek veretéséhez fűzött remények azonban nem váltak be, illetve a forgalmuk ellen megnyilvánuló általános ellenszenv miatt nem lettek alkalmasak szerepük betöltésére. így 1623. január 12-én Bars megye közgyűlése kéri a nádort, hogy tiltsa el az értéktelen duttik veretését. Majd január 26-án jelenti Selmec város tanácsa, hogy a duttik forgalmára vonatkozó rendeletet kihirdették, de a vidéki emberek nem akarják elfogadni, és ezzel a pénzzel nem lehet semmit vásárolni. Hasonló jelentést tettek január 30-án a selmeci főtisztek is. 7 0 A lengyel dutka pénzlába 1616-ban: 13 latos krakkói márka - 105 db 1,88 g nyers, illetve i,j3 g színsúllyal; 1623-ban: 7 1/4 latos krakkói márka = 100 db 1,97 g nyers és 0,90 g színsúllyal. Gumon'ski, AI., Handbuch der polnischen Numismatik. (Graz i960) 44—45. 7 Péch A., i. m. II. 177—178.
