Folia archeologica 19.

Huszár Lajos: A körmöcbányai veretű dutkák

A KÖRMÖCBÁNYÁI VERETŰ DUTKÁK A XVII. század elején Közép-Európa területén végigszáguldott pénzrontási hullám („Kipper und Wipper"-kor) a magyar pénzverés felett sem múlt el nyomtalanul. Ha nem is öltött ez a pénzügyi krízis nálunk olyan szélsőséges méreteket, mint a német birodalom területén vagy Ausztriában, azért a gazdasági életet az egykorú források tanúsága szerint eléggé megrázkódtatta, és a korabeli pénzverésben addig szokatlan jelenségeket eredményezett.

1 Ilyen szokatlan jelenségnek tekinthető egyebek között egy olyan új pénzfajnak rövid ideig tartó veretése is, amely sem azelőtt, sem azután a magyar pénzek sorában nem szerepelt. Ezt a pénzfajt az egykorú hivatalos terminológia düttich (duttik) néven emlegette, népszerű neve azonban dutka volt, és a nép a napi pénzforgalomból már régóta jól ismerte az erdélyi, de főként a lengyel dutkák tömeges áramlása következtében. Tehát nem maga a pénzfaj tekinthető szokatlan jelenségnek, hanem az a tény, hogy ez az eddig Magyarországon nem vert idegen pénzfaj mint magyar pénz tűnt fel rövid időre, és mint ilyen, új éremtípust jelentett a magyar pénzek sorozatában. Magyarországon a pénzrontási folyamat voltaképpen 1619 elején indult el az aprópénzek 1607 óta állandó pénzlábának ez év február 22-én történt első csökkentésével, melyet viszonylag gyors egymásutánban több csökkentés követett, és a pénzrontási korszak csak 1625 végén fejeződött be, amikor nagyjában visszatértek az 1619 előtti ligára. Tehát Magyarországon a pénzrontási korszak az 1619—1625. évekre korlátozható, és ebben az időszakban történt a szóban forgó magyar dutkák veretése. A dutkák kibocsátására nézve az első hivatalos intézkedés 1622. október 24-én történt, amikor II. Ferdinánd elrendelte a körmöcbányai (Kremnica) alkamaragróf javaslatára, hogy az ezüst beváltási ára 3 forinttal emelkedjék, és a beváltott ezüstnek egyik fele 21/2 latos (15 6,25-ös) dénárokra veretendő fel (márkánként 500 db), a másik fele pedig 6 latos (375-ös) finomságú düttichekre vagy magyar kilences dénárokra, melyekből 130 db tegyen ki egy márkát. Ugyanekkor elrendelte azt is, hogy a tallérverés egyelőre szüneteljen.

2 Ugyancsak ezzel a dátummal értesíti az uralkodó a magyar kamarát, hogy a bányavárosokban vert dutkának és garasoknak az értéke szerte az országban közhírré tétessék.

3 Az ismertetett rendelet szerint 1 A pénzrontási folyamat részletes ismertetése a magyar irodalomban: Huszár L., Bethlen Gábor pénzei. (Kolozsvár 1945) 19 skk. 2 Schmidt

, F., Sammlung der Berggesetze IV. 367. és Péch A.

y Alsó-Magyarország bányamívelésének története. II. (Bp. 1887) 179. 3 1622. X. 24. . . . valor tarn dutcarum quam grossorum nostrorum recenter in civitatibus nostris montanis cusionem quantocius predictum regnum nostrum publicatur . . . Orsz. Levéltár, Benignae Resolutiones (mind ez, mind a később idézendő levéltári adatok néhai Horváth Tibor Antal gyűjtéséből és közléséből származnak).