Folia archeologica 19.

Gedai István: Adalék a XI–XII. századi bizánci pénzek forgalmához

ADALÉK A XI—XII. SZÁZADI BIZÁNCI PÉNZEK FORGALMÁHOZ Bizánc jelentősége a fiatal magyar állam politikai és gazdasági életében mind világosabbá válik történetkutatásunk eredményeképpen. Különböző szakterületek részproblémáinak megoldásával, újabb adatok feldolgozásával bővülnek ismereteink az Árpád-kori magyarságról. Üj forrásanyagot azonban már csak a régészettől várhatunk, ismeretlen írott történeti források előkerülése valószínűtlen. Bizánc gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait az éremleletek talán élesebben jelzik, mint más régészeti tárgyak. Utóbbiak meghatározása bizonytalanabb, nagyobb értéknél pedig feltétlenül számolnunk kell az esetlegességgel. Pénzek azonban — különösen ha egy területen általánosak — határozottabban utalnak közvetlen kapcsolatra. 1966-ban újabban előkerült érmek bizonyítják Bizánc magyarországi szerepét. Kunbaracs határában — 022 hrsz. tömb, Dóka Ferenc földjén, mintegy 5—10 méterre ifj. Hugyecz György földjétől — szántás közben kerültek elő a rézpénzek, amelyekből azonban csak kettő került a Nemzeti Múzeum Éremtárába. A szántást végző említette, hogy munka közben látott többet is, de annyira sem érdemesítette az „értéktelen rézdarabokat", hogy lehajolt volna értük.

1 Végeredményben nem állapítható meg pontosan, hogy kincslelet töredéke-e a múzeumba jutott két példány — a szántó közlését nem fogadhatjuk teljes értékű, hiteles forrásnak — vagy pedig a korabeli településen — a helyszínen Árpád-kori cserepek, habarcs- és épülettörmelékek is voltak — elvesztett példányok. Létük azonban — akár így, akár úgy — fontos történeti forrás. Mindkét —- múzeumba jutott — pénz bizánci réz sciphatus. Az egyik

2 I. Manuel császár (1143—1180) BMG' 58. verete; a másik

1 meghatározása azonban kérdésesebb, mert a BMC nem közli. Előlapján a császárt ábrázolja derékig, hegyes szakállú fején pontsorból álló, csüngős korona, jobb keze csípőn (?), bal keze nem látszik. Széthúzott köpenye alatt kétszer három mezőre osztott mintájú ruha, mindegyik mezőben egy-egy pont. A bal oldalon levő keresztet valószínűleg jobb kezében tartja, a jobb oldali kereszt nem látszik tisztán, talán országalmához tartozik. A mező jobb oldalán olvashatatlan betűnyomok. A hátlap ábrája trónon ülő Krisztus, baloldalt PC, jobboldalt XC betűk. Mindkét betűpár alatt nyolcágú csillag. Élő- és hátlap kopott, elvert (84. ábra). Súlya 1,79 g. Áz előlap kompozíciója általános. Megtaláljuk VII. Mihály (1071—1078) réz1 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár. Levelezési napló 116/1966. É. T. -Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár. Leltári napló 4/1967—1. 3 Wroth, W., Catalogue of the Imperial Byzantine Coins in the British Museum. (London 1908). 1 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár. Leltári napló 4/1967—2. 10 Folia Archacologica