Folia archeologica 19.

Horváth Béla: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen

ÁRPÁD-KORI FAÉPÍTKEZÉS NYOMAI FONYÓD-BÉLATELEPEN 1964-ben a Magyar Nemzeti Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum tervbe vette az 1934-ben Fonyód-Bélatelepen elkezdett kora középkori település feltárásának folytatását. Ennek érdekében szükségessé vált az 1934. évi régészeti kutatás eredményeinek összegezése, annál is inkább, mivel Gallus Sándor mindössze előzetes jelentést tett közzé az ásatásról.

1 Az ásatási feljegyzések

2 jelentős része pontatlan és hiányos, az ásatás tárgyi emlékei elpusztultak,

3 a területnek csupán kis részét tárták fel. E nehézségek miatt nem vállalkozhatunk a település életének rekonstrukciójára, inkább csak az előkerült objektumok bemutatása lehet feladatunk.

4 1934 nyarán bejelentés érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, melv szerint a Csutorás-féle telken tőzegvágás közben tűzhelymaradványokat, kerámiatöredékeket, nagy mennyiségű gerendát, cölöpöt és deszkát találtak. A bejelentés után, 1934. augusztus 6. és 21. között Gallus Sándor és Bacsák György vezetésével leletmentő ásatás folyt; a kutatásnak főleg a pontos kormeghatározás és egy későbbi feltárás lehetőségének megvizsgálása volt a feladata."' A feltárással sikerült meghatározni a korábban előkerült leletek pontos korát. (A közölt illusztrációk az 57., 59., valamint a 72—76. ábra kivételével az 1934. évi eredeti dokumentáció alapján készültek.) A lelőhely (56. ábra) a néhai Nagyberek területén, egy régebben „Nyíres" dűlőnek nevezett határrészben levő, környezeténél alig magasabb kiemelkedésen volt.

0 A kiemelkedést egy É—D irányú vízelvezető árok osztotta két részre, amely a feltárások alkalmával mérési fővonalként szerepelt, és amely a ma 2165 hr. számmal megjelölt Medvegya nevezetű csatornába torkollott (57. ábra 1). A település a csatornától a Balaton irányában az említett vízelvezető árok mentén lehetett (58. ábra), pontosan meghatározni azonban a dokumentáció alapján nem állt módunkban.

7 1 Gallus S., Arch. Ért. 47 (1934) 141. - Magyar Nemzeti Múzeum Adattár 4, F. I. 3 Az ásatás anyagának csak töredékei maradtak meg a Magyar Nemzeti Múzeum középkori gyűjteményében. 4 Csak a település egészének feltárása után kerülhet sor a teljes értékelésre, a geológiai és pollen vizsgálatok elvégzésére. 5 A további feltárás részben Márton Lajos halála, részben Gallus Sándor más irányú elfoglaltsága miatt nem valósult meg. 6 Az 1934. évi ásatás feltételezett helyén 1964-ben végzett mérések 0,20—0,40 m szintkülönbséget mutattak. 7 Az 1934. évi feltárás helyét 1964. évi kutatásunk alkalmával sem sikerült egyértelműen meghatározni. 8 Folia Archacologica