Folia archeologica 19.

Horváth Béla: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen

116 HORVÁTH BÉLA A lelőhely környéke az ásatás idején már száraz volt,

8 napjainkban legelőnek használt terület (57. ábra 2), ahol az évszázados mocsárvilágra csupán jelentéktelen kiterjedésű nádas emlékeztet.

9 1934-ben a kutatott terület mindössze 0,5 m-rel volt magasabb, mint a Balaton vízszintje,

1

0 az 1964. évi feltárások során is csak szivatytyú üzemeltetésével lehetett dolgozni (59. ábra). A feltárások során a következő talajrétegződést figyelték meg: legfelül 20—30 cm vastag, sötét színű, laza sárréti humuszréteg. Alatta 60—70 cm vastag,

1

1 8 A kiszáradást a Nagyberekben a század elején megindult jelentős csatornarendszer kiépítése eredményezte. A lecsapolás előtt, még a XIX. század végén is a területet víz borította, sőt dr. Bacsák szóbeli közlése szerint a lelőhely környékét csak csónakkal lehetett megközelíteni. 3 A nagybereki mocsárvilág utolsó maradványa aMedvegya csatorna DK-i oldalán levő ún. „feneketlen nádas". 1

0 A Balaton 1934 nyarán mért vízszintje 103 m, az ásatási terület tengerszint feletti magassága 103,5 m. 1

1 Az 1964-ben végzett kutatás során a tőzeg két rétegét sikerült megállapítanunk: alsó — sötétebb, felső —• világosabb.