Folia archeologica 18.

Cs. Sós Ágnes: A dunaszekcsői avar kori temető

dunaszekcsöi avar kori temető 117 A régészeti leletek alapján a feltárt temetőrész a késő avar korba tartozik, ennek késői szakaszára jellemző tárgytípusok is képviselve vannak anyagában: „liliomos díszítményű" szíjvégek (35. sír: 47. ábra 2—3), poncolt hátterű, vésett palmettás díszű pitykék (73. sír: 50. ábra 19—25). Korát a VIII. századra tehetjük, felső időhatárát a lelettípusok alapján a VIII/IX. század fordulója környékén kereshetjük.

2 Viszont a IX. század első évtizedeire vall az a körülmény, hogy az övgarnitúrás sírok közül több csak hiányos övgarnitúrát, vagy csupán néhány veretet tartalmazott.

3 Griffes veretek csupán egy sírból (4. sír: 43. ábra) kerültek elő, ami szintén a késői periódus fiatalabb szakaszára utal.

4 Nehéz meghatározni a feltárt temetőrész legkorábbi szakaszát. Hiányzanak a VII. század közepétől fellépő tipikus leletek, lemezes övdíszítmények és csupán néhány olyan tárgy van, melynek alapján esetleg a temetőrész VII. századi használatára is következtethetünk. Az ásatások folyamán előkerült sírmellékletek közül ide sorolható a 60. sír „kisgömbös" fülbevalója (50. ábra 13), esetleg a 31. sír préselt és csont szíjvége (46. ábra 6—7), a 13. sír szürke, kiöntőcsöves edénye (52. ábra 2), a 64. sír agyagpalackja (52. ábra l).

5 Egyetlen olyan tárgytípus sincs viszont, mely az avar kor legkorábbi szakaszában lép fel. Ennek ellenére azt, hogy ezt a területet már az „avar honfoglalás"-t közvetlenül követő évtizedekben is temetőnek használták, az ásatásokat megelőzően előkerült leletek (53. ábra 2—3., 54. ábra) némelyike bizonyítja. Legtipikusabbak ezek közül a nagy, tarka szemesgyöngyök és a vastag, „S" alakú láncszemek (54. ábra 2, 7).

6 Sajnos, az ásatások folyamán ezt a korai temetőrészt nem lehetett hitelesíteni, valószínűleg teljesen elpusztult az agyagbányászás következtében. Ahhoz a településhez tartozott, mely a dunaszekcsői átkelő védelmére létesülhetett.

7 E korai avar „hídfőállás" közelebbi meghatározása szempontjából nem lehet érdektelen, hogy a késő avar kori sírokban talált római kori leletekből (49. ábra 10—11., 50. ábra 10—12., 51. ábra 8., 18) talán arra is következtethetünk, hogy a VII—VIII. században itt élő „nomádok" előtt Dunaszekcső (Lugio) római maradványai sem lehettek ismeretlenek. Valószínű, hogy e települések kialakulásában a részben még álló császár kori erődítések is szerephez jutottak.

8 A korai temetőrész elpusztulása annál is inkább sajnálatos, mivel így tisztázatlanok maradnak azok az összefüggések, melyek az azonos területen temetkező korai és késői avar kori népesség között esetleg megállapíthatók lettek volna. így az igen fontos embertani vonatkozásokkal kapcsolatos kérdések is jórészt nyitottak maradnak. Az ásatás folyamán előkerült embertani anyag alapján Tóth Tibor megállapításai szerint a késő avar kori népesség egészében europid jellegű volt. Kisfokú mongoloidság megfigyelhető ugyan, de ennek alig van jelentősége.

9 Vi2 A temetőrész anyaga egészében véve (összképét tekintve) L. Kovrig I. kronológiai felosztásának III. csoportjába tartozik, melynek virágkora a VIII. század. [Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. AH. 40. (Bp. 1963) 227, 231. skk., 235.] 3 Uo. 237. 1 Uo. 235. 5 Uo. 227. ; Horváth T., Az üllői és a kiskőrösi avar temető. AH 19. (Bp. 1935) 73 skk. 6 L. Kovrig I., i.m. 227. ; Cs. Sós A., Arch. Ért. 88 (1961) 32 skk. — Az ásatás előtt, a téglagyár bányájának területén előkerült leleteket a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum őrzi. 7 Vö. L. Kovrig I., Arch. Ért. 82 (1955) 30 skk. ; Ua., Acta Arch. Hung. 6 (1955) 163 skk. 8 A dunaszekcsői római kori erődítmények kérdéséről legújabban: Mócsy A., FA 10 (1958) 89 skk. 9 Tóth Tibor szíves szóbeli közlése alapján. A temető megmentett anyagából 30 csontvázat, illetve koponyát lehetett részletes vizsgálat alá venni.