Folia archeologica 18.

Cs. Sós Ágnes: A dunaszekcsői avar kori temető

118 es. sós Agnes szont éppen ez a mongol „beütés" veti fel azt, a jelenleg már megválaszolhatat­lan kérdést : mennyiben van az utóbbinak kapcsolata a korai helyi avar kori né­pességgel? 1 0 Visszatérve a feltárt temetőrész datálásának kérdéséhez, ez nem zárható le a lelettípusok vizsgálatával, feltétlenül számításba kell venni a sírok irányát és el­helyezkedését a temetőn belül. A vizsgálható területen eléggé élesen különül el egymástól két sírcsoport, részben a sírok iránya, részben helyzete alapján (36— 37. ábra). Közülük a nyugati csoportra a sírok soros elhelyezkedése jellemző, az egymástól eléggé távol levő sírgödrök iránya ÉNy—DK (a vázak lábbal DK-re), vagy azt megközelítő. Ezzel szemben a feltárt temetőrész keleti területén a sírok zsúfoltan jelentkeztek és legtöbbjük iránya is eltér a Ny-i csoport sírjainak irá­nyától. Az uralkodó sírirány itt Ny—K, illetve az azt megközelítő. Néhány, a csoport Ny-i részén elhelyezkedő és az ÉNy—DK-i irányt megközelítő sírról fel­tételezhető, hogy a Ny-i csoport sorrendszeréhez tartozik (45, 68, 37, 34. sírok). A keleti csoport belső területén sorokat megállapítani nehéz, és könnyen vezet­het önkényességre. Annyi azonban megfigyelhető, hogy itt is az ÉNy—DK-i irányt megközelítő sírokkal kapcsolatban gondolhatunk soralkotásra irányuló törekvésre (56, 32, 77, 61, 59, 76, 63, 20, 15. sírok). A harmadik sírirány, melyet a feltárt temetőrészen megfigyelhetünk, a DNy—ÉK, vagy azt megközelítő. Ilyen sírok a K-i csoportban vannak, de ezen belül külön csoportot nem alkotnak. A K-i csoport sírjainak irányában megmutatkozó különbségek felvetik an­nak lehetőségét, hogy ezen a területen különböző periódusokban temetkeztek. Erre biztos támpontokat a különböző sírok szuperpozíciója adna, azonban csu­pán az 59. és 60. sírok esetében figyelhettünk meg rátemetkezést. A két sír közül a fiatalabb 59. sírban csont, közelebbről nem datálható esztergályozott tűtartó volt, az alatta jelentkező 60. sír (kettős temetkezés) jellegzetes lelete gömbcsün­gős bronz fülbevaló (50. ábra 13), melyet az avar kori emlékanyag II. csoportjába (L. Kovrig I. kronológiája) sorolhatunk. A két sír iránya csaknem azonos (kö­zöttük 10° eltérés van), a Ny—K-i irányt közelítik meg. Az adott egymásrate­metkezés között tehát sem az irányítás, sem a leletanyag alapján nem mutatkozik nagyobb időkülönbség. A két sír közvetlen szomszédságában feküdt a 61. férfi­váz, mellékletei közé többek mellett övgarnitúra néhány darabja és öntött bronz phalera („TierwirbeP'-motívummal) tartozik (50. ábra 14—18, 26). A leletek VIII. századi típusok. 1 1 A sírirány az 59. síréval egyezik. A három vizsgált te­metkezésről annyit mondhatunk tehát, hogy irányuk nem egyezik meg a II. és III. avar kori kronológiai csoport szokványos sírirányával (ÉNy—DK, É—D), hanem a kora avar kori sírirányt (Ny—K) 1 2 közelíti meg. Hasonlót állapíthatunk meg a K-i csoport 17. és 35. számú, övdíszítményeket tartalmazó sírjaival kap­csolatban is. A 17. sír kb. a csoport közepén helyezkedik el, öntött bronz öv­forgót (46. ábra 8) és kevés bronz lemezmorzsalékot tartalmazott. A 35. sírban, mely a csoport Ny-i szélén fekszik, öntött bronz, hiányos övgarnitúra (47. ábra 1 0 Az „avar periódus" mongol elemeinek problematikájára: Lipták P., Acta Arch. Hung. 11 (1959) 251 skk. 1 1 Vö. Csallány D., Acta Arch. Hung. 14 (1962) XXI. t. ; Eisner, J., Devinska Nová Ves. (Bratislava 1952) 21. ábra. 1 2 L. Kovrig /., AH 40. 92 skk., 227 skk.; Bona I., Arch. Ért. 84 (1957) 165.

Next

/
Oldalképek
Tartalom