Folia archeologica 17.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő, halálának egykorú ábrázolásai

212 CENNERNÉ WÎLHELMB GIZELLA siratóvers mellékletét.

8 A lap az ő gyűjteményébe így került be, bár maga sem tartja szükségszerűleg az alkalmi nyomtatványhoz tartozónak. A Zimmermann kiadásában megjelent grafika kompozícióját vette alapul szóról szóra, csak kicsinyített formában egy másik, ugyancsak metszetekkel foglalkozó cég, a nürnbergi Johann Hoffmann 1664-es hadieseményeket tárgyaló könyvecskéjében (80. ábra).

9 Ugyancsak az augsburgi képből indult ki, de új elemekkel gazdagítva a „Schauplatz Serinischer auch anderer Teutschen Tapferen Helden-Thaten" с. haditudósításokat tartalmazó röplap illusztrációja.

1

0 Zimmermann metszetével megegyező a felirat szövegén kívül nagy vonalakban a háttér kialakítása, míg az elő- és középtérben a korábbi ábrázolásoknál hívebben igyekszik érzékeltetni a bokros-csalitos helyszínt. Zrínyi alakja is az augsburgi képhez hasonló pózban, de tükörképes beállításban fekszik a földön, széttárt karjától nem messze látható leesett süvege és kardja. A vaddisznó a leírásokhoz híven valóban a nyakát marcangolja, melyből bőven patakzik a vér. A jobb oldali középtérben egy élettelen alak kelti fel figyelmünket. Bár a röplap-illusztrációk műfajában még ekkor is gyakran előfordul az egymásután történt események egy képtérben való ábrázolása, ez a figura semmiesetre sem lehet a halott Zrínyi. Itt a vadkan dühének korábbi sebesült, vagy megölt áldozatát akarták szemléltetni. Az állat előbbi vérengzéséről Gremonville francia követ tudósításában és András karmelita barát müncheni gyászbeszédében olvashatunk.

1

1 A „Schauplatz" illusztrációjának grafikusa valószínűleg az események jobb motiválása okából elhagyta a Zrínyi küzdelmét távolról közönyösen szemlélő lovász alakját, helyette baloldalt fut be egy rémült apród. Ez csak Migliani, a Póka segélykiáltásaira odaérkező szárd ifjú lehet. A helyszínre siető vadásztársak a háttér jobb oldalán láthatók, de nem vezeti őket kopjás gyalogos, mint az előző képeken. Metszetünk keletkezését sajnos nem tudjuk konkrét városhoz fűzni az illusztrált mű hiányos impresszuma miatt. Azonban jelen esetben sem biztos, hogy az említett nyomtatvány díszítésére készült, mert másik ismert példányának grafikái között nem szerepel.

12 Természetesen fennáll az a lehetőség is, hogy önálló lapként és illusztrációként egyaránt terjesztették, amire a kor gyakorlatában elég példa található.

1

3 Ezzel a kevesebb figurát mozgató kompozíciós sémával tart rokonságot az a rézkarc, melynek hátlapjára Zrínyi halálának német nyelvű tudósítását és gyászkölteményét jegyezte fel egy kortárs.

1

4 A metsző az előbb említett lap figurái 8 Apponyi A., Hungarica. II. (München 1903) 127. „Klag-Gedichte über den . . . Tödtlichen Hintritt desz . . . Herrn Grafen Nicolas von Serin . . . S. 1. 1664." 9 Rézkarc, 7,2 X 12,7 cm. A „Historischer Lorbeer-Krantz Der Christlichen Rittersleute . . ." (Nürnberg 1664) 418. old. illusztrációja. OSzK. App. H. 909. — Bécs, Nationalbibliothek, Porträtsammlung-Bildarchiv. 1253 (17) sz. Irodalom: Apponyi A., i. m. II. 126. 1

0 Rézkarc, 13,3 X20 cm. Megjelent az i. m. C/4-D. lapja között OSzK, Röplapgyűjtemény, 672. sz. — Irodalom : Hubay /., Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban. 1480—1718. (Bp. 1948) 145. 672. sz. — Reprodukálva: Széchy K., i. m. 189. 1

1 Weber A., i. m. 95, 98. 1

2 OSzK. Apponyi Hungarica 2079. sz. 1

3 Cennerné Wilhelmb G., FA 13 (1961) 232. 25—25/a. sz. ; 234. 37—37/a. sz. 1

4 Rézkarc, 16X23,4 cm. OSzK. Apponyi-metszet 76. sz. — Irodalom: Zrínyi kiállítás. 47. 710. sz.