Folia archeologica 17.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő, halálának egykorú ábrázolásai

ZRÍNYI MIKLÓS 213 80. ábra közül is elhagyott néhányat, így a megölt vadászt, a hős segítségére odaérkező lovasokat. Nem szerepel a háttérben Csáktornya sematikusan felvázolt látképe sem. Az ijedten beszaladó apród helyett itt a kép jobb szélének bokraiból meglehetősen közönyösen szemléli a jelenetet egy lovász. Ez az egyetlen olyan alkotás, mely, ha távolról is, mintha Póka később oly sokat vitatott magatartására célozna ezzel a figurával. Legbővebben ötödik metszetünk beszéli el a történteket (81. ábra).

1

5 A kép alatt 10 soros német szövegben foglalja össze a látható események egymásutánját. Az elbeszélés egy későbbi nürnbergi kiadvánnyal tart rokonságot.

1

0 A színhely ismét kopár, dombos táj, háttérben a Zrínyi-kastély. Elöl középen a földre tepert hős, kinek kutyái hiába támadják meg a hátán tapodó vaddisznót. Zrínyi alakjának beállítása így a Bethlen Miklós-féle elbeszéléssel megegyező. Jobb és bal oldalán apródjának megsegítésére irányuló két sikertelen kísérletét, a vad puskával és karddal való célbavételét egyszerre ábrázolta a művész. Ez az új jelenetsor részben Bethlen elbeszélésén alapszik, akinél Migliani lő rá a vadra, nem találja, s az elfut. A képen Zrínyinek nem a torkán van a halálos seb, hanem az oldalán és a hasán. Ismét szerepel itt az eseményeket távoli, magányos fa alól szemlélő lovász figurája, de nem történik említés a vad által korábban megsebesítettekről. Tárgyalandó utolsó képes emlékünk nem rögtön az esemény utáni időkben látott napvilágot, de keletkezése közvetve még ehhez a korszakhoz kapcsolódik, 1

5 Rézmetszet, 21,6X29,3 cm. MTKcs. 4698. — Irodalom : Zrínyi kiállítás. 47. 703. sz. 1

6 Francisci, Erasmus, Der hohe Traur-Saal . . . (Nürnberg 1676) 1171—1172.