Folia archeologica 17.

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1945—1964

306 KOREK JÓZSEF A múzeum vezetőségének fő törekvése a kiállítási helyiségek rendbetétele volt. Először a régészeti kiállítás 3 földszinti helyisége készült el. Ebben rendezte meg a múzeum első kiállítását a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékébe tartozó múzeumokkal közösen, „Orosz-magyar kapcsolatok" címen,

1 amely 1946 májusában nyílt meg. Vele egyidőben nyílt meg az „Amerikai életforma képekben" c. kiállítás,

5 a történeti kiállítás első két újjáépített termében. E kiállítással arra törekedtek, hogy — a helyreállítás költségeit jórészt a kiállító szervre hárítva — megteremtsék az újjáépítés anyagi alapjait. A tartalmi gondok mellett továbbra is a legfőbb kérdés az éhező dolgozók ellátása maradt. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa 1945. július i-én felállított egy beszerző csoportot, amely a forint megszületéséig igen eredményesen működött, később azonban egyre több intrikára, elégedetlenségre adott okot. Szabályozta a Tanács a kézi és lovas fuvar igénybevételének módját, és az épület udvarán álló istállóból 1946. február i-én 600000 pengőért vehették igénybe egy napra a dolgozók a kocsifuvart. A dolgozók ellátása érdekében a székesfővárosi konyha is betelepült a restaurátorműhelybe, ez azonban szinte teljesen megbénította az ott is meginduló munkát. A létfenntartás kötötte le dolgozóink legtöbb idejét, s jóleső érzés volt az a segíteni akarás, amely „Munkások a tudományért, tudósok a munkásokért" mozgalomban is testet öltött, és 1946 júliusában a millpengők áradatában két pár cipőtalpalást juttatott a múzeum tudományos dolgozóinak. A stabil forint bevezetése meggyorsította a romok eltakarítását és a kezdődő újjáépítést. A Magyar Nemzeti Múzeum Igazgató Tanácsa 1946. szeptember 20-i ülésén már 5000 új forintot tudott juttatni az épület nyílásszerkezetének pótlására és a még infláció alatt vásárolt és még meglevő készletből múzeumunk 6 m

2 üveget kapott. A műtárgy-gyarapodás is megindult, és 1946. október 24-én a VKM 4000 forintot utalt ki egy XVIII. századi ezüst korsó megvásárlására. A december 5-én megalakult Magyar Nemzeti Múzeum Alkalmazottainak Segélyegylete havi két forintos tagdíjjal, és apró kölcsönök folyósításával a hirtelen támadt gondok egy részét vette le dolgozóink válláról. 1949 végén szűnt meg. A Horthy-rendszer mély arisztokratizmusából fakadó elzárkózottságából is megpróbált kilépni a múzeum, létrehívták ismét a Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesületét 1946. december 18-án, azonban új tartalmat nem tudtak neki adni. A nem túl nagy létszámnak örvendő egyesület szinte önmagától elhalt anélkül, hogy feladatát betölthette volna. A Magyar Nemzeti Múzeum Igazgató Tanácsát az újjáépítési gondok mellett elsősorban a jövő tudományos kutatásának biztosítása foglalkoztatta, mert az alapítványok, egyéb jövedelmek megszűntek. Kidolgoztak egy tervet az Országos Tudományfejlesztő Alap felállításáról. Az Alap célja: a háborús károsodás következtében a tudományos anyagban bekövetkezett anyag pótlása, új ásatások megindítása, könyvek és folyóiratok kiadása, továbbá erőteljes gyűjteménygyarapítás volt. Gazdasági alapját az állami tulajdonban levő 200 000 hold erdőnek az Alap részére átadandó jövedelméből gondolták megoldani. Ez a terv nem volt reális. Nem volt előremutató és csupán az autonómia további fenntartásának foltozgatására szolgált. A gondolat feltétlenül helyes volt — hogy a tudományos 1 Orosz—magyar kapcsolatok. (Bp. 1946) 5 United States of America. Katalógus. (Bp. 1946)