Folia archeologica 17.
Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1945—1964
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETE 307 munka támogatására biztosítani kell a lehetőségeket—, amely meg is valósult, de már a hatalom eldőlése utáni időszakban reálisabb pénzügyi alapon, a megteremtett nemzeti jövedelemből. 1947-ben a hároméves újjáépítési terv első féléve már éreztette hatását a múzeumon belül is. Szinte teljesen újjáépültek a kiállítási termek, a Történeti Osztály raktárai és megkapták a minimális bútorzatot a kiégett királyi palota roncsaiból, hogy az anyag elrendezését meg tudják kezdeni. Az anyag gyarapodása is fellendült. Megtörtént az első kis méretű ásatás az 1943-ban felhagyott tápiószelei szkíta temetőben, és Pusztaszentlászlón is leletmentésszerű ásatás folyt. Az évi jelentés az Éremtárban 80%-os, a Történeti Osztályon 20%, a Régészeti Osztályon 60%, a Képcsarnoknál 100% gyűjteményi rendezettséget jelent. Ez a rendezettség csupán azt takarta, hogy az anyag durva szétosztása, illetőleg a különböző helyiségekből való anyag összehordása megtörtént. A gyűjtemények szép gyarapodásnak indultak. A Magyar Központi Híradó Rt. megvásárolta a múzeumnak az ún. Rákóczi mennyezetes ágyat. A VKM-től kapott rendkívüli segélyből vette meg a múzeum Hann Sebestyén 1690-ben készült remek fedeles kupáját. A Honvédelmi Minisztérium Palotagondnoksága XVIII. századi vasládát adott át hivatalosan, és a Veszélyeztetett Javak Kormánybiztosságától, az Egyes Állami Javak Kezelőségétől, az Államrendőrség Gazdasági Rendészeti Osztályától is egyre több a hivatalos átadás. Ezek között legjelentősebb az Eszterházy családi kincstár, amelyet a Sopron környéki erdőben elrejtve talált meg a rendőrség, és annak 1800 előtti darabjait juttatta a Tanács a Történeti Múzeumnak. A gyűjteménygyarapodást jól szemlélteti 1947-ből az alábbi táblázat: Osztály Ajándék Vétel Csere Hivatalos összes Könyv Régészet 257 11 34 — 302 163 Történeti 0 7 26 — 82 115 85 Éremtár 1135 110 47 57 1349 26 Képcsarnok 345 61 —- — 406 70 Összesen 1744 208 81 139 2172 344 Az értékes gyarapodásokból rendezte meg a múzeum első önálló időszaki kiállítását, az Üjszerzemények kiállítását, amit 1947. július 12-én nyitottak meg és 1948. március 10-én zárult, sajnos, a múzeum történetében páratlan esettel. Az történt a hírek szerint, hogy a külföldön élő Eszterházy család megbízásából a családi vonatkozású rendjeleket és más nagy értékű anyagot a múzeumból ellopták. A kiállítás a földszinti első három kiállító helyiségben volt és valóban nagy értékű új anyagot vonultatott fel. Jól végződött a nagytétényi római tábor megvédésére irányuló törekvésünk, mert 1947. aug. 3-án a Fővárosi Földhivatal a 4100 betétben levő 287/B/81 helyrajzi számú telket az Országos Történeti Múzeumnak juttatta. Tápiószele pedig múzeumunk gyűjtőhelyévé vált. 1948 a múzeumi terület nagy átszervezésének előkészítő éve, múzeumunk számára pedig a nagy nyilvánosságra való lépés első vállalkozása, amikor az 1848-as szabadságharc centenáriumára rendezett kiállítással oly szélesre tárultak
