Folia archeologica 17.
† Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1848–1944
A MAGYAR NEMZETI MÜZEUM TÖRTÉNETE 1848— 1944 A SZABADSÁGHARC IDEJÉN (1848—49) Az 1848-i forradalom történelmünk oromzatára emelte a múzeum új palotáját, Petőh a Nemzeti Dalt szavalja a múzeum lépcsőzetén — ez a látomás ott él minden magyar lelkében, a visszaemlékezés esztendőről esztendőre megdobogtatja az ifjú szíveket. Március 15-e után is, valahányszor szükség volt a reakció mozgolódásaival szemben a népakarat megnyilvánulására, a „küludvaron" folytak le a tömegmegmozdulások. Itt fogadta a pesti ifjúság a bécsi egyetem küldöttségét, amely Mátyás király testőrségének pajzsát hozta ajándékba a múzeumnak. A díszteremben tartotta üléseit a Nemzetgyűlés felsőháza. A berendezési munkálatokat Ybl Miklós hajtotta végre, Széchenyi István közmunkaügyi miniszter utasításai szerint. Budavár bevétele után, 1849. május 27-én, az első emeleti rotundában a pesti polgárság 340 személyes lakomán látta vendégül a győzedelmes honvédséget. A független felelős minisztérium megalakulásával a múzeum a közoktatási tárcához soroltatott, de az ügykezelést meghagyták a nádornak, csak az építkezés befejezésére vonatkozó teendőket intézte a minisztérium. István főherceg lemondása és megfutamodása után Szász Károly álladalmi titkár 1848. december 15-én kelt rendelvénye a múzeum ügyeit teljesen a minisztérium joghatósága alá vonta. Az ekkor közzétett kimutatás szerint az intézet pénzügyei siralmas állapotban voltak. 157 863 forint tőkepénzét 181 800 forint kölcsön terhelte. 1848. évi költségvetési előirányzatán a bevétel 51 305, a kiadás 57 087 forintra ment fel. (Közlöny 1848. dec. 18. sz.) Kubinyi múzeumigazgató most már nem társadalmi akcióktól, hanem a Nemzetgyűléstől várta a múzeum sürgető problémáinak megoldásához szükséges anyagi eszközöket. A nemzet képviselőinek megküldött emlékiratba foglalta össze az intézet állapotát, a más szükséges munkálatokat és a személyi és tudományi fejlesztés kérdéseit. Pollack költségvetése alapján az épület belső hiányosságainak pótlására, a portikusz falára szánt plasztikai díszítésekre, továbbá a kőemléktár és a még három oldalon hiányzó vaskerítés felállítására 77 ezer forintot kért, a kiállítási termek rendes bútorzatára 80 ezret. A négy osztály élére egy-egy állás rendszeresítését tervezte. Gyűjteménygyarapítás céljára a könyvtárnak évi 2000, a régészeti, természettudományi és képtárnak egyenként 1000 forintot irányzott elő. Tanulmányutakra és tudományos művek kiadására ugyancsak 1000—1000 forint jutna. A szabadságharc viharai között a múzeum konszolidálása nem valósulhatott meg, bár a nemzeti kormánynak a legnehezebb időkben is gondja volt a gyűjteményre. Kossuth mint pénzügyminiszter, a volt kamaraelnöki lakásból 78 festményt adott át, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke 1848. november 30-án kiadott rendeletével úgy intézkedett, hogy a sáncásásoknál előkerülő régészeti leletek, a lelőhely pontos megjelölésével, a gyűjteménynek küldessenek meg.
