Folia archeologica 17.

† Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1848–1944

286 FEJŐS IMRE A honvédelmi miniszter az óbudai fegyverraktárban szabad válogatást engedélyezett. A Nemzetgyűlés Roth tábornoktól Ozoránál zsákmányolt s neki bemutatott öt osztrák zászlót a múzeumban helyeztette el. Kossuthnak még arra is volt érkezése, hogy a válságosra forduló helyzetben, december 22-én, Lenhossék anatómus professzor kíséretében megtekintse a múzeumban a székesfehérvári királysírok tetemeit és kincseit. Az osztrákok bevonulása után a festményeket valahogy sikerült megtartani, de a többi emléket, a fegyvereket és zászlókat, Windischgrätz visszakövetelte. Buda ostromakor Hentzi romboló dühe 1849. május 23-án a múzeumnak is szánt egy lövedéket. Szerencsére a bomba a homlokzat előtt robbant fel s csak az ablakokban tett kárt. A magyar kormány Debrecenből való visszaérkezése utáni rövid időközben Irányi Dániel kormánybiztos fennhatósága alá tartozott az intézet. 1849. július il-én a múzeum udvaráról indultak az utolsó népfölkelő csapatok Arad felé. AZ ABSZOLUTIZMUS KORA (1849—1867) Haynau csapatai július 19-én szállták meg a múzeumot. Az épületet kaszárnyának vették igénybe, az udvarokat ellepték a katonai társzekerek, az élelmezési osztagok marhacsordái. Július 23-án ötperces kihallgatás után a főlépcsőnél agyonlőttek egy, a császári ármádiából a honvédséghez átállott katonát. A következő nap egy szatmári bányászból lett honvédet ért ugyanez a sors. A rémuralom első évei végromlással fenyegették az intézményt. Székházát katonai kórházzá vagy raktárrá akarták átalakítani és kincseit Bécsbe szállíttani. E perfid merénylet tervéről a dualizmus korának történetírói hallgatnak, csak Xantus János merészelte azt megörökíteni. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 17. nagygyűlésének munkálatai. Bp. 1875. 114—116.) Eleinte az alkalmazottak fizetést sem kaptak. Kiss Bálint szabadcsapat szervezésével gyanúsítva, haditörvényszék elé került ; múzeumi lakásától megfosztották. Jövedelmi forrásról a helytartótanács először 1853-ban gondoskodott, amikor a pesti kerületre 7350 forint pótadót vetett ki a múzeum céljaira. Viszont 1861-ig jövedelmi, földtehermentesítési és, a kiállítási termeket is fölmérve, lakbéradóval sújtották az intézményt. Évek során ez végösszegben 8167 forintra ment fel. Helytelen kezeléssel a múzeum megfogyatkozott alapjainak jövedelme is csökkent, mivel azokat 5%-os állampapírokba kellett fektetni, míg az adósságok után 6%-ot térítettek. E gyászos időszak alatt a múzeum érdekeit ismét csak a Kubinyi kezdeményezte társadalmi akciók szolgálták. 1851-ben itt folyt le az intézménynek szánt belépti díjakkal az első terménykiállítás. Kétévi kérelmezés után a helytartótanács engedélyezte, hogy a múzeumkert telepítésére a díszteremben hangversenyeket rendezzenek. Ezeket a „zenélyeket" több alkalommal Erkel Ferenc vezényelte, 1858. április 11-én maga Liszt Ferenc dirigálta esztergomi miséjének bemutatóját. A kert telepítésére az igazgató magánlevelekben, a saját felelősségére, adakozási akciót is indított. Egressy Sámuel 1852 őszén 1000 facsemetét ajánlott fel ; ezeket Lacháza parasztgazdái ingyen fuvarral szállították fel az ültetésre. A kertet Petz Ármin, az Orczy-kert főkertésze tervezte, Gerenday egyetemi botanikus tanár felügyelete