Folia archeologica 17.

Szakács Margit: Pesti üzletek a századfordulón

282 SZAKÁCS MARGIT szemmel nézi az oly portékát, amelyet csinos, hozzáillő környezetben nyújtanak. Ha várnia kell, a vevő szeret kényelmes karosszékbe, vagy puha kerevetre ereszkedni, amelyet bár otthonában nem szokott meg, de az üzletben megkíván, és nélkülöz, ha hiányzik. Az alatt az idő alatt, míg várnia kell, bírálva szemléli az üzlet berendezését, s keresi, hogy stílszerű, leleményes és modern-e. A rossz világítás zavarja, és otthon különben kőolaj lámpához szokott szeme az üzletben feltétlenül villamos világítást kíván. A mai felfogás annyira megy, hogy a vevő ha hosszabb időt tölt valamely üzletben, már egy kis szellemi táplálékot is megkíván, és másképp mint újsággal a kezében nem tud várni."

4

8 Az utolsó mondat kívánalma már az új igényt jelzi. Ügy véljük, képeink az itt lefektetett elveknek gyakorlati megvalósítását is tükrözik. A célszerű, ízléses berendezést illetően mind erre, mind az ellenkezőjére nyújtanak példát, de így is, vagy éppen ezért jól jellemzik a kereskedők erről vallott nézetét. A világításról megjegyzendő, hogy csak két üzletünk, a Dietrich és Huzella üzletek villanyvilágításúak. Ami a kényelmességet illeti, egy kivételével (Dietrich üzlet) mindenhol láthatók ülőbútorok. Mindehhez hozzátehetjük még, hogy képeink, főleg a hgurális felvételűek, a mindennapi életnek, az idézet által jellemzett hangulatából sokat rögzítettek. Azonos időben, azonos technikával készült képeink pontosabb időmeghatározásához ismernünk kell közelebbről azoknak készítőit. A szerző nem ismeretlen, minden képen rajta van a szignatúra, sajnos datálás nélkül. A csak vezetéknevét használó fényképész aláírását három képen a jobb alsó sarokban találjuk, a másik három képen bal oldalon. Négy esetben fehér temperával, kettőben feketével. Vágó Bertalan, a századforduló éveinek pesti műteremmel rendelkező fényképésze. Műtermének megnyitására csak 1903-ban került sor, akkor is felesége, szül. Abrasits Borbála nevén, aki ugyanakkor, mint „fényképészeti üzlettulajdonos" iparát bejegyeztette.

4

9 A műtermet a VII. ker. Murányi u. 8. sz. alatt nyitotta meg.

5

0 Eddig ismert fényképei mind korábbi keletűek, a századforduló előtti évekből származnak. Teljes nevét elsőnek egy önálló albumon találjuk, amelyet a MÁV adott ki és a „Máramaros szigeti-körösmező határszéli vasút" címet viseli. 99 képből álló vasútépítési felvételeket tartalmaz. Datálva nincs, 1892—95 között készülhetett.

5

1 Az album, de más adat is arra utal, hogy ezekben az években nem volt önálló, hanem valamely intézmény, esetleg minisztérium szolgálatában állott.

32 E munkája alapján korai fotóriportereink közé is sorolhatnánk, de Vágó elsősorban táj- és városképi fotós volt. Több ilyen felvételét közli a szaklap 1897-ben és egyre rábukkantunk a Vasárnapi Újságban is.

5

3 Működési ideje az eddigi ismeretek alapján 1892—1903 közé esik. Ismertetett képeink keletkezési idejét is hozzávetőleg erre az időre kell tenni. Kissé pontosabb meghatározást a cégek történetének ismeretében tehetünk. Egyik meghatározó dátumnak tekintjük 1894-et, 4

8 Schack В., (szerk.), A magyar kereskedő könyve. II. (Bp. 1907) 19. 4

9 Cégbíróság irattára. 5

0 FL. Tan. ir. III. 1677/903. 5

1 Lukács Béla kereskedelemügyi minisztersége idején (1892. VII. 16—1895. I. 15.) készült. 5

2 Zengg város tanácsának folyamodványa a m. kir. minisztériumhoz, „amelynél Vágó Bertalan fényképész évi fizetést élvez". FL. Tan. ir. I. 19430. 5

3 Magyar Fényképészek Lapja. Г897. I. 130—131. VU 1897. 505. (Segesvár látképe).