Folia archeologica 17.

Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója

A HERENDI GYÁ

R ALAPÍTÓJA 259 akkor a kerámiatermékek kiégetéséhez szükséges erdőrengetegek előnyös közelsége és a Herenddel akkor még közvetlen szomszédságban volt Városlőd kiapadhatatlan gyártási nyersanyaga mellett számításba kell venni a Herenddel területi összefüggésben működött szentgáli fazekasokat is, mint kedvező munkaerőtartalékot. Amidőn a megye közgyűlésének megbízásából Kun László járási szolgabíró 1812. július i-én oda kiszállt, azt tapasztalta, „hogy a' Szent Gáli Hellységben 37 Fazekas Mesterek légyenek, a' kik mesterségekből mint eddig, magokat, s Ház Népeket tisztességesen táplálták, a' jövendőben is táplálhatják".

1" Ilyenfajta adottságok ösztönözhették Stinglt, hogy továbbra is a gyári kerámia készítése mellett tartson ki és ennek kutassa az ottani lehetőségeit. Amikor 1825 őszén — végre — a kislődi plébánosban az elképzeléseit és terveit megértő, szándékai megvalósítását anyagi kölcsönnel is támogatni hajlandó társra talált, ettől a Stökel Domokos kislődi plébánostól 1730 forintos kölcsönt vesz fel. Stingl Vincének az 1825. november i-én kelt erről szóló kötelező levele a herendi gyár alapító levelének tekinthető.

1

7 Hogy Stingl terveit tényleg Herenden valósította meg s ilyképp ez a herendi gyár születése, azt Sopron városának 1826 Kis Asszony hava (augusztus) 21-én kelt 2362 számú levele is erősíti, amely Stinglt arra szólítja fel, hogy anyja után Nepomuk János öccsének a 79 forintos örökségét fizesse meg. Fontos igazolása ez annak is, hogy Stingl már előbb, hihetőleg még 1825-ben, de legkésőbb — minden bizonnyal — 1826 nyarán már Herenden van. Adósságának megfizetése érdekében még az évben két ízben is újra intézkednek. Sopron város tanácsa már az 1826. évi október 10—11-i közgyűlési tárgysorozatok szerint

1

8 „hivatalos tudósítást" kívánt Veszprém megye illetékeseitől „az iránt, hogy Herendi Stingl Vintze Fazekas, Testvérjének Stingl János Hessen-Hornburg Ezredbeli Katonának a közöttük történt osztály alkalmatosságával 79 flor 7/10 Xr. váltóban maradt légyen adós, kéri ezen summának beszedését és által küldését meg rendeltetni". Ennek „A fellyebb kitett summának bé vétele és bé mutatása végett Kotsi Horváth Sámuel Fő Sz/olga/ Bíró Ür kiküldettetett". Minthogy a rendelkezést nem hajtották végre, a megye december 4-i ülésén „újonnan meghagyatik", vagyis újból elrendelte, hogy „Herendi Stingl Vintze Fazekastul azon 79 forint 7/10 Xr-bul álló summát, mellyel ő Testvérjének, a közöttük történt osztály alkalmatosságával adós maradt", Kotsi Horváth Sámuel fő szolga bíró „bévegye és bémutassa".

1

9 Kétségtelen tehát, hogy az 1825-ben a Stökel plébánostól felvett kölcsön utáni időt, legkésőbb 1826-tól Stingl Vince már Herenden töltötte. Az akkor kelt — és eddig felbukkant — iratok még csak fazekasnak nevezik, de bizonyos, hogy gyár létesítésén töri a fejét, vagyis azon, hogy műhelyét gyárrá fejlessze. 1827 közepén már annyira megtelepült és rendezkedik, hogy a veszprémi káptalannál szerzett összeköttetéseit és ügyeskedését felhasználva, 1827. augusztus 1

6 Veszprémi Áll. Lvt. : Veszprém vármegyei 1812. évi szeptember 26-i közgyűlési jegyzőkönyv 638. I. 26. sz. — Lásd még a 715. 1. 6. számot is. 1

7 Uo. Az 1828. évi június 2-i közgyűlési jegyzőkönyvben, a 797. lapon levő 637. szám alatt történik erre utalás. I

e Uo. a közgyűlési jegyzőkönyv 944. lapján, a 80 sz. alatt és a Soproni Áll. Lvt.: Acta Politica. Fase. IV. Nr. 3264/b. 1

9 Uo. a közgyűlési jegyzőkönyv 1260. lapján, a 465. sz. alatt.