Folia archeologica 17.

Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója

260 MIHALIK SÁNDOR 3-án Kolosváry Sándor kanonoktól 150, Szmodics Jánostól 200, két héttel rá augusztus 16-án Külley János kanonoktól pedig 100 forintot vesz fel kölcsönbe. E kölcsönök „Chartabianca"-i közül a Szmodics Jánostól 1827. augusztus 3-án kölcsönzött 200 forintos összegről kiállított kötelezvény másolata maradt ránk. Szövegében „Winzenz Stingl Steinguth Geschir Fabrik in Herend" gyárát előbb a „Herenden föl állított Portzellán Fabrikám"-nak, lejebb pedig „az általam föl állított Fabriká"-nak nevezi.

2

0 Stingl tehát nem már egy előbb létesített műhelyt vagy gyárat vett át Herenden, hanem az ő írásával és szavaival kétségtelenül bizonyíthatóan, a „semmiből" a magyar kerámiagyártásnak egy teljesen új üzemét alapította és létesítette Herenden. Az 1828-as országos összeíráskor a Herend pusztáról szóló felsorolásban megjegyzik, hogy Vincentius Stengel „Figulus absque sodali toto Anno laborat": ezek szerint 1828-ban tehát az a helyzet, hogy Stingl akkor ott, Herenden, egy olyan keramikus, aki egész évben egymaga dolgozik, még segédje sincs. Ebből az elhagyatottságból és jelentéktelenségből nő ki, alakul és emelkedik ki lassan az a valami, ami azután kerek másfél évtized múlva az ismeretlenségből egyszerre a magyar művészi ipar nevezetességévé, országos viszonylatú hírességgé válik. Stingl a veszprémi kanonokoktól felvett pénzek által életet, működést biztosító anyagi javakhoz, személye iránt bizalmat érző helyzetbe jut. Az 1828. június 2-án kelt rendelkezés alapján vagyonára rátáblázzák azt az 17З0 váltó forintból álló adósságot, melynek summáját 1825. november i-én Stökel plébánostól 6 forint kamatra fizetés kötelezésével vett fel kölcsönbe.

2

1 Erre a biztosító intézkedésre valószínűleg azért is volt szükség, mert — tudomásunk szerint — első segítője és anyagiakkal is hitelezője, Stökel plébános öregsége, szélütései miatt Kislődről távozni kényszerült. Stingl látszólag jobb, biztonságosabb megalapozottsághoz jut. Ennek ellenére még sincs fejlődést, előrelendülést, zavartalan jó munkát biztosító légkör körülötte. Az adósságok terveit, egész életét súlyos gondokkal felhőzik. A HessenHomburg-i hercegi ezredbeli kötelékében közvitézként szolgáló János öccse általában mindenfajta katonai szolgálat alól „örökös kiszabadulása" után vágyakozik. Veszprém megye a szabadítás érdekében „tisztivizsgálatot" tartott s Kotsi Horváth Sámuel főszolgabíró által írásba foglalva, azt „a kívánt kiszabadulásnak eszközlése végett" a Helytartó Tanácshoz fel is terjesztette.

2

2 E célok érdekében a megye 1829. évi február 16-i ülésén

2

3 Stingl Vince vagyonára „intabuláltatta", vagyis rátábláztatta azt a 613 váltó forintból álló adósságot, „melly summával ő Stingl Nepomuk János Testvérjének atyai örökségébe múlt 1823-ki Junius il-én költ Kötelező Levele szerént 6% kamat fizetés kötelezésével tartozik". Stingl azonban semmit sem bírt segíteni a szabadulni vágyó öccse helyzetén és sorsán. A Helytartó Tanács ugyanis március 23-án a 7687 szám alatt kiadott leiratában értesítette a megyét, hogy „Stingl János Hessen-Hornburg Gyalog Ezredbéli katonának csak olly feltétel alatt 2

0 Veszprémi Áll. Lvt. (Veszprém megyei rész): Processus civiles a. 1834. S. X. 155. 1. 2

1 Az 1828. június 2-i közgyűlési jegyzőkönyv 797. lapja 637. szám alatt. 2

2 Az 1828. évi november 22-i közgyűlési jegyzőkönyv 1039. lapján 72. sz. alatt. 2

3 A közgyűlési jegyzőkönyv 282. lapján, 716. sz. alatt.