Folia archeologica 17.

ifj. Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéi

HÓDOLTSÁG KORI EZÜSTCSÉSZÉK 195 feliratos emlékekből kell kiindulnunk: a Magyar Nemzeti Múzeum anyagában ui. a három feliratos csésze kétséget kizáróan egyházi használatban volt. Az egyik felirat (77. ábra 1) 1574-ben kelt: így kétségtelenül az 1566—1574 között uralkodó II. Szelim szultánt említi. Egy másikon (76. ábra 1) 1592 évszámot olvasunk, tehát III. Murád (1574—1595) idejében készült. A harmadikon (75. ábra 2) nincs ugyan évszám, azonban az egyszerű felirat szövegéből a csésze templomi használata világos. Stílusa alapján pedig a XVI. századra keltezhető. A szófiai Bolgár Régészeti Múzeum feliratos anyagában három igen finom kivitelű, stilizált méhsejt díszű és egy domborított madáralakokkal díszített csészét ismerünk. Előbbiekből kettőt (76. ábra 4: 1569 évszámmal; 76. ábra 3: évszám nélkül), valamint az utóbbit (75. ábra 3: bizonytalan utolsó számjegyű évszámmal, azonban 1566—1571 között) II. Szelim uralkodása idejére kelteztük. Egy méhsejtes díszű csészét viszont 1578-ra (tehát már III. Murád uralkodása idejére) határozták meg és szófiai mester munkájaként említik (78. ábra). Fentiekből egyrészt az tűnik ki, hogy különböző emlékcsoportokba tartozó csészéknek is lehetett egyházi rendeltetése,

1 0

4 másrészt a dolgozatban tárgyalt összes emléket nagy valószínűséggel helyezhetjük el a XVI. században. Nem véletlen, hogy mind a Magyar Nemzeti Múzeum, mind a Bolgár Régészeti Múzeum valamennyi II. Szelim uralkodása idején készült csészéjének feliratán olvashatjuk a szultán nevét, ugyanakkor, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum és a Bolgár Régészeti Múzeum III. Murád kori csészéjének a feliratából hiányzik az uralkodó neve. A XVI. században, mint tudjuk, szokásban volt, hogy a szultánok fiatal korukban valamilyen mesterséget tanuljanak. I. Szelim (1512—1520) és Szulejmán (1520—1566) pl. az ötvös (ún. quyumgu) mesterséget választotta, céhét nagy megrendelésekkel támogatta.

10

5 Ezt a fél évszázados hagyományt ápolta Szulejmán fia, II. Szelim (1566—1574).

10

6 Az ötvösség a hódoltsági területeken II. Szelim uralkodása idején juthatott tetőpontjára és részesült a leghathatósabb támogatásban. Az ötvösműveken tehát alkotóik ekkor a Szelim név megjelölésével kétségtelenül a szultán iránti hálájuknak, tiszteletüknek igyekeztek kifejezést adni. Miután III. Murád ezt az iparágat már nem segítette olyan hathatósan, mint elődje, az ötvösök sem tekinthették patrónusuknak ; nevét sem vésték műveikre. A csészék azért származnak szinte kivétel nélkül a XVI. századból s a XVI— XVII. század fordulójáról, mert az oszmán birodalom XVII. századi hanyatlása, a megromlott gazdasági viszonyok, megrendelések hiánya az ötvösök működését a hódolt területeken korábban nagymértékben visszavetette, mint a birodalom fővárosában. ifj. FEHÉR GÉZA 104 Természetes azonban, hogy a felirat nélküli csészék között számos világi célra használt emlék is fennmaradt. 10

5 Hammer, J., Constantinopolis und der Bosporos. II. (Pest 1822) 466. 10

6 E quyumgu céh gazdagságát és tekintélyét a XVII. században Evlija Cselebi török világutazó is magasztalja. L. Germanus Gy., Keleti Szemle 9 (1908) 105—107.