Folia archeologica 17.

H. Kolba Judit: Ötvösadatoka magyar krónikákban

ötvösadatok a magyar krónikákban 143 Károly Róbert fényűző korszakából csak Csanád esztergomi érsek bőkezű adományairól van említés: „aranyozott oltártáblákkal (tabulae deauratae), finom és drága ékességű kelyhekkel (calices) és egyéb használati tárgyakkal"

8

0 gazdagította a szent Adalbert székesegyházat, saját birtokán (Telegd) pedig az ott alapított minorita kolostornak kelyheket (calices) adományozott. A székesfehérvári templom a királyok általános temetkező helye volt, így főleg temetések alkalmával bőséges adományokat kaptak az elhunyt családjától. Ezt mutatja Bonfini leírása: Mátyás halálakor ha „értékes ajándékot adott . . . egy színarany, nagy művészettel (affabre) készült gyöngyös keresztet (crux solida gemmata), melyről azt beszélték, hogy 45 000 aranybakerült. Továbbá gyöngyös csészéket (gemmata phiale), aranytálat (pelvis aurea), gyertyatartókat (candellabra), kelyheket (calices), szentségtartót (tabernaculum eucharistiae), mely mind tiszta, tömör aranyból készült"."

1 Az eddigi adatok mind egy-egy nagyobb bőkezű adomány részeként említettek többféle ötvösremeket. Néhány olyan feljegyzésünk is maradt, melyekben csak egy ötvösmű szerepel. így már I. Istvánnak a pápa a koronával együtt egy keresztet (crux) — feltehetően díszes körmeneti keresztet — küld ajándékba, a bíborosokkal való megállapodás szerint.

6

2 „Igen szép aranyas feszületet" 6

0 Kálti, i. m. 207—208. fi

l Bonfini, i. m. 339. ; Heltai, i. m. 387. S

2 Heltai, i. m. 67—68. 45- ábra