Folia archeologica 17.

H. Kolba Judit: Ötvösadatoka magyar krónikákban

ötvösadatok a magyar krónikákban 143 Károly Róbert fényűző korszakából csak Csanád esztergomi érsek bőkezű adományairól van említés: „aranyozott oltártáblákkal (tabulae deauratae), finom és drága ékességű kelyhekkel (calices) és egyéb használati tárgyakkal" 8 0 gazda­gította a szent Adalbert székesegyházat, saját birtokán (Telegd) pedig az ott alapított minorita kolostornak kelyheket (calices) adományozott. A székesfehérvári templom a királyok általános temetkező helye volt, így főleg temetések alkalmával bőséges adományokat kaptak az elhunyt családjától. Ezt mutatja Bonfini leírása: Mátyás halálakor ha „értékes ajándékot adott . . . egy színarany, nagy művészettel (affabre) készült gyöngyös keresztet (crux solida gemmata), melyről azt beszélték, hogy 45 000 aranybakerült. Továbbá gyöngyös csészéket (gemmata phiale), aranytálat (pelvis aurea), gyertyatartókat (candel­labra), kelyheket (calices), szentségtartót (tabernaculum eucharistiae), mely mind tiszta, tömör aranyból készült"." 1 Az eddigi adatok mind egy-egy nagyobb bőkezű adomány részeként emlí­tettek többféle ötvösremeket. Néhány olyan feljegyzésünk is maradt, melyekben csak egy ötvösmű szerepel. így már I. Istvánnak a pápa a koronával együtt egy keresztet (crux) — feltehetően díszes körmeneti keresztet — küld ajándékba, a bíborosokkal való megállapodás szerint. 6 2 „Igen szép aranyas feszületet" 6 0 Kálti, i. m. 207—208. fi l Bonfini, i. m. 339. ; Heltai, i. m. 387. S 2 Heltai, i. m. 67—68. 45- ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom