Folia archeologica 17.
H. Kolba Judit: Ötvösadatoka magyar krónikákban
142 H. KOLBA JUDIT őrizzék 5 0 (corona regia in Ungaria servetur)". Bocskai nem hatalomvágyból erőszakolta ezt a pontot, ő a töröktől két ízben is kapott koronát és koronázási jelvényeket. 5 1 Sőt a krónikás által leírt temetésén „teljességgel királyi temetést rendeztek neki, a koporsójára két koronát (corona) is helyeztek" 5 2 — az egyiket a töröktől kapta, a másik állítólag egy moldvai despotáé volt. Bár nem a hivatalos koronáról volt szó, ezek sem lehettek megvetendő értékűek : Homonnai Bálint a temetés után Bocskai kincseivel ezt a két koronát is elrabolja. 5 3 Halott királyok koronával való felravatalozására egy-két korábbi feljegyzést ismerünk. Kálti Márk Károly Róbert temetését írja le: „Az említett várhoz (Visegrád) vonultak, ahol a király drága fejét méltóságához illő arany koronával (corona aurea) öltöztették fel." 5 4 Mátyás felravatalozásáról Bonfini ad leírást: „testét palástban, karddal, kormánypálcával (sceptrum), koronával (corona), országalmával (pomum), aranysarkantyúval ... a székesegyház előcsarnokában magas bíbor ravatalra helyezték". 5 5 Ezek a koronák a leírások szerint még nem külön a temetéshez készültek, nem nevezhetjük tehát őket halotti koronának, amelyekre a krónikákban egyáltalán nem találtunk utalást. Talán többet időztünk ennél a tárgynál, a többi ötvösmű nagy számához képest, de erre találtuk a legtöbb, s néha igen érdekes adatot, és kisebb megszakításokkal szinte végigkísértük a XVI. sz.-ig egy ötvösmű, a korona történetét. A király mellett a középkori államban a legnagyobb szerepet az egyház kapta. Nem csoda tehát, hogy sok adat vonatkozik egyházi felszerelésekre, melyeket elsősorban adományként kaptak az egyházak. így már I. Istvánról leírja Kálti, hogy feleségével Gizellával együtt gazdag adományokkal, gyarapította az újonnan alapított templomokat. Kálti részletesen felsorolja a székesfehérvári egyháznak tett adományokat: „ellátta aranyoltárokkal (aurea altaria), kelyhekkel (calices) és keresztekkel (cruces) . . . szertartási edényekkel (vasa ministratoria) és egyéb, a székesegyháznak szükséges szerekkel (utensilia) ísten más egyházait is megajándékozta". 5 6 Gizella a fehérvári egyházat „módfelett gazdagította, aranykeresztekkel (cruces aureae), kannákkal (fusoria), oltártáblákkal (tabulae), kelyhekkel (calices), gyöngyökkel és ékességekkel". 5 7 Óbudának pedig „kereszteket (cruces), táblákat (tabulae) és ékességeket készített". 58 Az építő és gazdagító törekvések után Rogerius a rettenetes pusztítás képét idézi: a tatárok Váradon „a füstölőket (turribula), kereszteket (cruces), aranykelyheket (calices aurei), aranyedényeket (vasa aurea) és egyéb, az oltár szolgálatára rendelt eszközöket bemocskolták", 5 9 sőt jórészüket elvitték vagy elpusztították. 5 0 Uo. 480. 5 1 Uo. 458, 472. 5 2 Uo. 488, 489. 5 3 Uo. 489. 5 4 Kálti, i. m. 219. 5 5 Bonfini, i. m. 338. ; Heltai, i. m. 385, 387. 5 6 Kálti, i. m. 95—96. ; Heltai, i. m. 69. 5 7 Kálti, i. m. 96. 5 8 Uo. 5 9 Rogerius, i. m. 45.