Folia archeologica 16.

Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története (1802–1847)

A MAGYAR NEMZETI MÜZEUM TÖRTÉNETE 1802-1847 Modern műveltségünk egyik legelső intézményét, a Magyar Nemzeti Múzeumot Széchényi Ferenc 1802. november 25-én alapította. A Magyar Nemzeti Múzeum az alapítástól mostanáig híven kivette részét népünknek a haladásért, a nemzeti művelődésért vívott harcaiban. Sorsfordulatai követték népünk történetének életét. Az utóbbi másfél évszázad magyar történetével a Nemzeti Múzeum sorsa egybefonódott. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA Széchényi Ferenc (1754—1820) ősei — katonák és főpapok — a nyugati Magyarországon éltek. Emelkedésüket, gazdagságukat, a XVII. század végén nyert grófi rangjukat az uralkodóháznak köszönhették. Szülei azonban előnyösen különböztek a Mária Terézia udvarában lebzselő főnemességtől. Ha túlzás is Illyés Gyula azon szava, hogy az idősb Széchényiek megmaradtak parasztoknak, valóság, hogy idehaza egyszerű, birtokgyarapító életet folytattak és megőrizték magyarságukat. Széchényi Ferenc is tizennyolc éves koráig magyar földön, Sopronban nevelkedett, s csak felsőbb tanulmányai folytatására került a bécsi Teréziánumba. Mária Terézia ezt, az eredetileg jezsuitákra bízott nevelőintézetet azzal a céllal alapította, hogy soknyelvű birodalmának előkelő ifjúsága itt egymáshoz szokva, olyan konzervatív nevelést kapjon, hogy felnövekedve, készséges kiszolgálója legyen az uralkodóház érdekeinek. Mire azonban Széchényi a Teréziánumba került, tanári kara jórészt világiakból állott és az intézetet eltöltötte a felvilágosodás szelleme. Széchényi két évet töltött az intézetben s ezalatt a bécsi felvilágosodás kiválóságaitól, Martini, a jogbölcselet és Sonnenfels, a politika tanáraitól magába szívta a felvilágosodás eszmevilágát. Megismerkedett Schömvisner István-шХ, a kitűnő magyar régésszel és éremszakértővel, továbbá Alma Károl-lyzl, a magyar címertan megalapítójával. Közeli kapcsolatba került az udvari könyvtár hímeves igazgatójával, Denis-sze\, aki a régi könyvek tudományába, a bibliográfiába vezette be. Politikai tevékenységének szellemi alapját és a történet emlékeinek szeretetét és ismeretét itt sajátította el s ez a két útravaló elkísérte életében. Tanulmányait befejezve, 1776-ban kinevezték a kőszegi tábla ülnökévé. Még előbb feleségül vette Festetics Juliannát, az első magyar gazdasági intézet, a keszthelyi Georgikon alapítójának, Festetics Györgynek húgát. Házasságukból négy gyermek született. Ezek legfiatalabbja Széchenyi István, a nagy reformpolitikus. Széchényi Ferenc tehetségét és tudását politikai pályán kívánta hazája javára kamatoztatni. József császár uralkodásának negyedik évében megpályázta Győr