Folia archeologica 16.
Mihalik Sándor: Adalékok a régi magyar művészi kerámiagyártás történetéhez
RÉGI MAGYAR MŰVÉSZI KERÁMIAGYÁRTÁS 235 6° 16c öl fa 7° 5 mázsa Tót Országi Homok Készíttetik esztendőnként benne 3000 Tányér 540 Tál 300 Leveses Tál 420 kávé findzsa 76 pár kávé Kandli 300 Korsó 300 Éjjeli edény és nemely aprólékok. A'Fábrikának folyamatta mintegy 8000 forintig való. Mitsoda nehézségek vágynák mellyek miatt előbbre nem mehet e^enn Fabrika ? A' nagy Drágasága a' fának, napszámnak és egyébb fábrikabeli szereknek, kivált a Czinnek' és Ólomnak, mely szerek Conventionalis pénzben szereztetnek. Végtére a' Fabrikaknak egyébb helyekenn való meg szaporodása. Mitsoda kedvelő helybeli környül állások vágynák ? Az ezena fabrikában készíttetni szokott edényekhez meg kívántató agyagnak fel-találtthatására ezenn környékben, — úgy mint, Tatában, Zsemlyein, és Felső Gnallyán. Minemű eszközök által lehetne nagyobb virágzásra hozni ? A Drágaságnak meg szünte által. 3 3 Ez a gyár hű, hiteles képe és állapota az özvegy Schlöglné-féle korszak vége előtt, körülbelül abban az időszakban és helyzetben, amidőn halála előtt egy évvel, 1819-ben, a vezetést Stingl Vincének átadta. 1820. december 10-én 56 éves korában Schlöglné elhunyt. A szerepet ettől kezdve egy időre az a Stingl veszi át, akit a legújabb kutatások a művészi kerámia titokzatos, a magyar porcelángyártás tragikus hősének sejtenek. 3 1 Négy évi működés után ez a fajansz- és kőedénygyár megszűnt. 1824 nyarán új kerámia műhely nyílt Tatán. Stingl egy darabig vezetője lett ennek is, de Fischer Mózes Áron tőkés társa már egy hónapi együttműködés után „szörnyű károkat okozó"-nak, az újonnan épült kemencék építésében tudatlannak panaszolja, s végül is az uradalom „áristommal teendő büntetés fenyegetése alatt" a szó szoros értelmében a gyár elhagyására, Tatáról való távozásra kényszeríti. 3 3 Ettől kezdve —- 1867-ig •— Fischer Mózes Áron az egyedüli tulajdonosa a (Fischer után kályhagyártásra átállt s 1910-ig működött) tatai kerámiai üzemnek. A Stingl helyébe lépő Windschíigel Ántal kiváló szakértéssel vezette a műhelyt, amelyről Komárom megye az 1829. szeptember 3-án kelt jelentésében a Helytartótanácsnak úgy emlékezik meg, hogy „Tata Tóvároson pedig Porczolan Cserép edény Fabrika találtatik". 3 6 A fellendült gyár szabadalmat kérelmező folyamodványa ügyében a Helytartótanács 1845. május 21-én tartott ülése elrendeli, hogy a Komárom megyei rendek jelentést tegyenek az üzem állapota és a gyártmányok felől. Ennek értel3 3 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1818. Fons 18. Pos. 1. 3 4 Mihalik S., FA 7(1955) 194—198, 20;.; Tasnádiné Marik ЛГ.,ШЁз—4 (1959) 179—193.; Mihatik S., A herendi gyár első küzdelmei. A veszprémi Bakonyi Múzeum 1963. évi évkönyvében. 3 5 Révhelyi E., i. m. 36—37. 3 6 Orsz. Levéltár. Helytartótanácsi rész. Departamentum Commerciale, 1829. Fons 18, positio 018. Felzetén „Tatán Porczellanedény Müház"-ként van említve.
