Folia archeologica 16.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő arcképeinek ikonográfiája

ZRÍNYI MIKLÓS, A KÖLTŐ ARCKÉPEINEK IKONOGRÁFIÁJA Nem írom pennával, fekete tintával De szablyám élivel, ellenség vérivel, Az én örök híremet. Zrínyi életének mottója saját korának specifikus viszonyaira alkalmazott programadás. Elete és tevékenysége a több mint százéves török iga szétzúzására összpontosult. Költői alkotása csak e cél elérésének segítő eszköze, azért nem is várt poétához illő jutalmat és elismerést. Hírnevét hadisikerei kell hogy megalapozzák és fenntartsák. A hírnév fogalmához pedig az érett barokk korszakában már természetszerűleg hozzátartozik az arcvonások, tettek művészi megörökítése is. Ezen a téren maradéktalanul valósult meg a nagy költő és hadvezér célkitűzése. Legtöbb és legszebb portréja a hadisikerekben leggazdagabb 1663—1664. évről maradt korunkra, hirdetve az ábrázolt nagy nemzetközi tekintélyét, és azt az örömteli bizalmat, mellyel egész Európa hősünk törökellenes küzdelmeit figyelte.

1 Zrínyi maga is gondoskodott arról, hogy vitézi tetteit az utókor számáia megörökítse. Jacobus Tollius holland utazó csáktornyai látogatása alkalmával több olyan festményt látott a várban, melyek házigazdája nevezetes fegyvertényeit mutatták be.

2 Rézmetszetű portréit pedig nemcsak ex librisként használta, hanem benső barátainak emlékként is juttatott belőlük kivételes esetekben. ,,Az kiben igen fösvény ő Nagysága" -— írja Vitnyédy István Thököly Istvánnak 1656ban.

;

! Még ellenségei, a vallási okokból képkultúrával alig rendelkező törökök is megszerezték rézmetszetű arcképét. Az 1664-ben a portára igyekvő császári követ Eszéknél hallotta meg Zrínyi halálhírét, s a katonák megmutatták neki a birtokukban levő grafikus Zrínyi-portrét.

4 András karmelita barát pedig egy olyan képmásról emlékezik meg gyászbeszédében, mely katonai és szónoki kiválóságát együttesen akarta hangsúlyozni, s a kronosztikon szerint 1664-ben készült.

5 Hőstetteinek hírével tehát mind keleten, mind nyugaton együttjárt arcképeinek elterjedtsége. Zrínyi legkorábbi ismert portréja 1646-ban készült. Hőskölteménye befejezésének és első házasságának évében örökítette meg az augsburgi származású, Bécsben dolgozó művész, Elias Widemann (Kat. I.). Az arckép egyszerű magyaros öltözetben, prémes süveggel mutatja be a pályája kezdetén álló fiatal főurat. Nem önálló lapként jelent meg, hanem a Habsburg-birodalom soknemzetiségű arisztokráciájának tagjait megörökítő sorozat egyik darabjaként.

1

1 A dúcról három változatban készült levonat. Igen pregnánsan árnyalt kidolgozással 1646-ból, feliratban egyező, de átdolgozott formában, ahol az öltözet a bal vállon átvetett kardkötő-lánccal gazdagodott, ugyancsak 1646-os dátummal. Végül ez utóbbi változatnak a bánná választás évéből, 1647-ből származó új lenyomatában, mely 1 Zrínyi harcainak grafikus megörökítéséről: Centiemé Wilhelmb G., FA 13(1961) 225—237. 2 K/anic^ay T., ZrínyiMiklós. (Bp. 1954) 403. 3 Hörk /., Sz 41(1907) 303. 4 Klanîc^ay T., i. m. 524. 5 Salamon F., BpSz 47(1886) 415—416. 6 Vö. Cenner-Wilhelmb G., Acta Hist. Artium 4 (1957) 325—347.