Folia archeologica 16.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő arcképeinek ikonográfiája

188 CENNF.RNÉ WILHELM В GIZELLA feliratában már e méltóság említésével kezdi hősünk címeinek felsorolását. A kardkötő-lánccal megörökített mellkép két formájának egymás közötti viszonyát már korábbi kutatásainkban tisztáztuk.

7 Az 1646-os évszámot viselő lap a száz főúri arcképet magában foglaló „Comitium Gloriae Centum . . ." sorozatban jelent meg, míg a későbbi változat önálló kiadványként hagyta el a sajtót. A harmadik, egyszerű ruhát viselő s azóta felbukkant változat beillesztési: egyelőre nem oldható meg megnyugtató módon. A fent idézett arcképgyűjtemény Széchényi Könyvtárban található példányait átlapozva, mindenütt a második változattal találkozunk. Az első variáns tehát más célra készülhetett. Azt hiszem, nem járunk messze a valóságtól azzal a feltevéssel, hogy esetleg ex librisnek készültek Zrínyi könyvtárához, hiszen hősünk Widemann mindkét rézmetszetű portréját felhasználta könyvei jelzésére. A könyvtár múlt század végén történt áruba bocsátása idején kiadott német nyelvű katalógus is ezt a változatot közli illusztrációként.

8 Igaz ugyan, hogy az 1914-es ex libris kiállításon a későbbi, részleteiben átdolgozott 1646-os levonat szerepelt.

9 Feltevésünket azonban éppen az a tény támogatja, hogy a sorozatban nem található váltakozva a két variáns. Ez arra mutat, hogy az egyszerűbb öltözetű arckép speciális, meghatározott céllal készülhetett, meglehetősen zárt kör számára. Ebben a kérdésben a döntő szót azonban csak akkor lehet kimondani, ha módunk nyílik a zágrábi egyetemi könyvtárban a teljes Zrínyi ex libris anyag tanulmányozására és felmérésére. Az a tény, hogy a költő és hadvezér legkorábbi portréja személyes szálakkal szövődött hősünk tevékenységéhez könyvtára révén, az autenticitás tekintetében biztató jelenség. Zrínyi külsejéről nem maradt fenn olyan leírás, mely arc- és fejformáját aprólékos pontossággal rögzítené. A korabeli források magas termetű, barna hajú férfiúnak festik, magas homlokkal, élénk, de melankóliára hajló fekete szemekkel.

1

0 Widemann fiatalkori arcképe ugyanazokat a jellegzetes vonásokat mutatja, mint a következő éveknek a művészek személyes szemléletén alapuló alkotásai. Kerek orcák, hajlott: orr, vastag ajkak, előre ugró húsos áll, a felső ajakra simuló tömött bajusz. Widemann a szignatúra tanúsága szerint nem közvetlenül az élet után készítette metszetét, de bizonnyal ismerte Zrínyit s az ábrázolt meg volt elégedve az arcképpel, mert felhasználta könyvtára jelzésére. Az első portré a fiatal magyar főurat állítja elénk a Habsburg-birodalom uralkodó osztályának arcképgalériájában. A külföldi közvélemény előtt Zrínyi kivételes egyénisége még nem bontakozott ki a maga nagyságában, beleolvad a feudális urak csoportjába, egy közülük. A metszet 1647-es új kiadása már kibontakozó fényes pályája döntő mérföldkövét, a báni méltóság elérését regisztrálja. Második arcképét ugyancsak Widemann készítette hat évvel később. Az eltelt idő sikerekben és kudarcokban egyaránt gazdag volt. Beiktatták a báni székbe, őséről írott eposza nyomtatásban is megjelent, megírta első hadtudományi munkáit. De erre az időre esik feleségének halála és a törökellenes támadó hadjárat tervének kudarca, melyet az oszmán birodalom hanyatlása sugallt, de amelyről Bécsben hallani sem akartak. Az 1652-es, ugyancsak feudális képmásgalériában ' Uo. 531—3458 Bibliotheca Zrinyiana. Die Bibliothek des Dichters Nicolaus Zrínyi... (Wien 1893) főcímlapja előtt. 9 Die Ungarische Exlibris. A Gyűjtő 1914. 103, 106. 1

0 Le Mars à la mode de ce temps. (Liège 1672) 93—94.