Folia archeologica 16.

Erdei Ferenc: A gesztesi vár helyreállítása

A GESZTESI VÁR HELYREÁLLÍTÁSA Szükségesnek tartjuk, hogy bevezetőben a tervezést megelőző program-kia­lakitással foglalkozzunk, mely lényegében döntő szerepet játszott a jelenlegi funkció elhelyezésében. A helyreállítás gondolata helyi kezdeményezés alapján vetődött fel. 1958-ban az Oroszlányi Szénbányászati Tröszt — felismerve a vár és környékének pihenésre, kirándulásra alkalmas voltát — bányászüdülő elhelyezé­sét javasolta a vármaradványban. Tekintettel arra, hogy romjaiban is jelentős műemlék-objektumról volt szó, az OMF fontosnak tartotta,hogy a tervezést és a kivitelezést házilag végezze, hiszen az új funkció megoldásához párhuzamosan nagyarányú helyreállítási munkára is szükség volt. Az 1960-ban meginduló régészeti kutatás alapul szolgált a vázlat­tervek elkészítésére, melyek szerint a helyreállítás — a törmelék, feltöltés eltávolí­tásával — megkezdődött. (Szanyi József ép. mérnök készítette a vázlattervet, alaprajzi megoldását a kiviteli terv készítése során átvettük.) Elvileg le lehetett szögezni, hogy akármilyen funkcionális rendeltetése is legyen az objektumnak, külső architektúráját a lehetőséghez képest az eredeti alakban kell helyreállítani (89. ábra), még abban az esetben is, ha a mögötte levő helyiség funkciója esetleg mást igényel. Bár a funkció megválasztásánál, az egyes helyiségek rendeltetésénél figyelembe vettük az adottságokat, de számoltunk azzal is, hogy teljesértékű, min­den igényt kielégítő elrendezést nem nyújthatunk. Alkalmazkodni kellett a meg­levő nyílásokhoz, a középkori falak által megszabott méretekhez, egyes szintek bel­magasságához és más olyan kötöttségekhez, melyeket a műemléki helyreállítás szempontjából be kellett tartani. Tehát az új igényt többé kevésbé alá kellett ren­delnünk a meglevő viszonyoknak. Ez lényegében azt jelentette, hogy olyan ren­deltetést kellett választani, mely korlátozott keretek között is ellátja funkcióját. Ha figyelembe vesszük, hogy a vidék vízben szegény, egyes emeleti részek kivételé­vel a vár huzamosabb tartózkodásra nem alkalmas, nem vitatható, hogy üdülő cél­jára nem megfelelő. Ezt a gondolatmenetet rögzítette a vázlatterv is, mely az elő­ző elgondolással szemben — a Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatallal és a helyi szervekkel egyetértésben — turistaszálloda elhelyezését javasolta. Ez a javas­lat már túlnő a helyi kezdeményezés aránylag szűk keretén, bekapcsolja a várat a turista forgalomba, egyben ezzel jelentőségét, történeti értékét is kiemelve legje­lentősebb műemlékeink közé sorolja. Gondoltunk egy helyi — a várban elhelye­zendő •— kiállításra is, hiszen már a feltárási munka kezdetén is elég nagy számban került elő lelet, melynek a helyszínen történő bemutatása az érdeklődést csak fo­kozhatja. A tervezésnél gondolni kellett arra, hogy a vár — úgyszólván — minden ré­szét „használatba vesszük". Ez pedig lényeges momentum volt a helyreállítás szempontjából. Ezért tartottuk fontosnak először elvben lerögzíteni, a műemlék objektum -—- és részletei — kiegészítése milyen mértékű lehet (alkalmazott anya­gok és szerkezetek) — természetesen figyelembe véve az új funkció követelményét is, — melynek lényegét az alábbiakban vázolom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom