Folia archeologica 16.

Erdei Ferenc: A gesztesi vár helyreállítása

182 ERDEI FERENC A kutatás után a feltöltődéstől, törmeléktől kitisztított belső várról megállapíthattuk, hogy romos állapotában is megőrizte részbeni alaprajzi rendszerét és (ehhez kapcsolódó) homlokzatainak kialakítását. A vár két emeletes volt, külső falai általában a második emelet magasságáig állanak (kivéve a déli homlokzat Ny-i részén) sőt a II. emelet felmenő falából is láthatók e maradványok az északi homlokzaton, ill. a véghomlokzatokon. A kelet-nyugati irányban elnyújtott, szabályos téglalap alaprajzú vár, szabályos alakú belső udvarral rendelkezik, melyhez kelet-nyugati irányból 2—2 dongaboltozattal fedett helyiség csatlakozott. Az emeleti rész beosztására, melyre már csak a külső falak és meglevő falcsatlakozások utaltak, főfalaival követte a földszinti beosztást. Ez a szerencsés helyzet lehetővé tette egy nagyobb szabású új funkció betelepítését, mely véleményem szerint a legjobb biztosíték a vármaradvány fenntartására. De egyben lehetőséget nyújtott, sőt megkövetelte a nyílások bizonyos mértékű kiegészítését is. Az egészben, vagy hiányosan megmaradt nyíláskeretek, a teljesen (amorf formában) kiromlott nyílások, az ásatás során előkerült keret töredékek felvetették egy egységes elv szerint történő helyreállítás szükségességét. A töredékek eredeti helyének meghatározását elősegíti az a megfigyelés, hogy a nyílások elrendezésénél bizonyos fokú szimmetriára való törekvést látunk. Ez természetes is, ha meggondoljuk, hogy az alaprajz а К—Ny-i hossztengelyre is szimmetrikus. Olyan újszerű megoldást kellett találnunk a nyílások kiegészítésére, mely egyrészt lehetővé teszi a nyílászáró szerkezetek elhelyezését, másrészt formailag jól elkülönül az eredeti résztől u. a. részleges rekonstrukcióra lehetőséget nyújt, összességében következetesen, egyértelműen jelentkezik az egész helyreállításnál. A sokféle funkcionális igény (kőtár, raktár, WC-csoportok, konyhaüzem, étterem, az emeleten turistaszálló, gondnoki lakás került a várban elhelyezésre) kielégítésére törekedtünk, de előtérbe helyeztük a vár helyreállítási szempontjait, melyek közül elsősorban a fentebb említett nyíláskiegészítések jelentenek nagvobb problémát. A választott helyreállítási elv — melyet az eddig helyreállított munkáink közül itt alkalmaztunk először — a következőkben foglalható össze. Általában háromféle módon elpusztult nyílásokat találtunk. 1. In situ szemöldökkő és egy szárkő (teljes darab). 2. In situ szemöldökkő vagy egy szárkő. 3. Amorf formájú kiromlás. Az első esetben ismeretes a nyílás szélessége és megállapítható a magassága (esetleg keresztosztói ha voltak). A kiegészítés egyértelmű, a kő színéhez közel álló bazaltzúzalékos műkőkeret kiegészítés készült — ezáltal az új felület megkülönböztethető a régitől. A második esetben ismeretes a nyíláskeret szélessége vagy magassága, tehát a kettő közül csak az egyik. Ebben az esetben a kiegészítés téglából készült azért, hogy az ismeretlen eredeti méret bizonytalan volta még jobban kiemelkedjék. Á téglát a profiloknak megfelelően megfaragták (a nyílás jellegének jelzésére) esetleg az ásatás során előkerült, feltehetően innen származó faragott kő töredéket a téglakiegészítésbe elhelyezték. A harmadik esetben a nyíláskeret egyik mérete sem ismert, pontos helyét sem minden esetben lehetett kijelölni a nagyméretűvé kiromlott nyílásba, itt csak téglával keretezett nyílás készült, feltehetően innen származó eredeti töredé-