Folia archeologica 16.

G. Sándor Mária: A gesztesi vár építéstörténete

A GESZTESI VAR ÉPÍTÉSTÖRTÉNET E 177 A farkasvermes védőrendszer ily módon Ny-ra tolódott a torony Ny-i zárófalától a vár ÉNy-i sarkáig. Az újonnan kialakított felvonóhidas rendszer létesítésekor töltötték fel a torony belső szintjét, és tüzelőhelyet építettek bele. Ugyancsak a török erődítési munkákkal kapcsolatosan épült a kapubejárat fölött mind két oldalon elhelyezkedő őrfülke egy-egy keskeny kilövő nyílással. A fülkék bejárata a függőfolyosóról volt (86. ábra). A vár negyedik — török — építési korszakához sorolhatjuk (82. ábra D; 87. ábra) a déli homlokzathoz csatlakozó torony maradványát, valamint a külső homlokzatokhoz hozzáépített kemencéket is. Összegezve a fent elmondottakat, arra a megállapításra jutottunk, hogy a gesztesi vár a hozzátartozó erődrendszer feltárt maradványaival együtt négy építési korszakra osztható (88. ábra). Figyelemre méltó az a körülmény, hogy a vár, illetőleg várkastély, katonai jellegű megerősítése csak a török idők harcainak során történt. Ezt egyébként más — a török hódoltság területén állott hasonló jellegű várak esetében is megfigyelhetjük. E megfigyelésünket természetesen a továbbiakban váraink teljes feltárása igazolja, amely bizonyos rendszer megalkotását teheti majd lehetővé. A gesztesi vár feltárásának ismertetése és építési periódusainak felvázolása során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azon megállapításunkat, miszerint a hasonló alaprajzi elrendezésű várak eredete épp az Anjouk kapcsolatai következtében közép-európai vonatkozásban feltehetően hazánkban keresendő. G. SÁNDOR MÁRIA 12 Folia Archaeologica