Folia archeologica 16.
G. Sándor Mária: A gesztesi vár építéstörténete
176 G. SÁNDOR MÁRIA kasvermes hanem pilléres megoldású lehetett. 4 6 Feltehetően az északi homlokzat előtti torony a vár kápolnája volt. Erre mutat az ott előkerült vakmérmű töredék is, amely ugyancsak XIV. századinak mondható. A várkápolna hasonló megoldását ismerjük a burgenlandi Landsee várából is. 4 7 Mint már a történeti adatokból ismeretes, Gesztes Zsigmond korában is elég nagy jelentőségű királyi vár volt. Erre az időre tehetjük a vár második építési korszakát (82. ábra B; 84. ábra). Ekkor kellett a belső vár második emeletének felépülnie. Erre mutat az ÉNy-i földszinti helyiség feltárásakor előkerült gyémántmetszéses kőkeret is, amely a Zsigmond-kori gótika egyik jellemzője. Valószínű, hogy ugyané korszakhoz tartozik az É-i homlokzaton, a toronytól Ny-ra levő helyiségsor is. Nem képez önálló építési korszakot ez a csekély reneszánsz kori javítás, melyre mindössze néhány szerény kis faragott kőtöredék utal. Ez a kismérvű építkezés az Újlakiak birtoklása idején történhetett. A XV. század végéig mind az okleveles adatok, mind magának a várnak a kiépítése arra mutat, hogy az nem katonai jellegű erődítmény, hanem inkább várkastély, melyet vadászat vagy pihenés céljaira használt az egykori tulajdonosa. Valószínű, hogy a törökök 1543-as ostroma után — amikor a vár magyar kézen maradt még —- és az 1558 közötti időben erősítették meg a vár bejáratát. A pilléreken nyugvó felvonóhidas rendszert ekkor építették át kettős farkasvermes rendszerré, oly módon, hogy a kapu előtti első pillér felhasználásával farkasvermet alakítottak ki. Ugyanekkor a kapu előtti farkasveremhez Ny-i irányban még egy farkasvermet építenek. A két farkasverem közötti kőfalat egy kilövő nyílással törték át. A kettős farkasverem kialakítása következtében a belső várba vezető kapu felvonóhídját is meg kellett szüntetni, illetőleg átalakítani, mivel annak lánca most már akadályozta volna a közlekedést. A belső farkasvermet ekkor padlókkal fedhették le, míg a Ny-i farkasverem áthidalása viszont felvonóhíddal történt. E külső farkasveremben került elő egy nagyméretű kapu ívkörének maradványa, amely minden bizonnyal e farkasverem felvonóhidas kapujából származik. Ez utóbbiak kétségtelenné teszik, hogy a várnak ebben a korszakában a belső farkasverem falainak alapként való felhasználásával, a mai bejárat elé egy egyszintes előépítményt építettek. Ez utóbbi azonban teljes egészében megsemmisült. Törmelékét feltehetően 1932-ben hordták el. A várnak e fent vázolt további kiépítése már a harmadik építési korszakban történt (82. ábra C; 85. ábra). ,,... az therekek wyoban mostan kezdetenek az Geztes Ipewlesyhez"—„Az Ipewlethez penig chyak tegnap kezdetenek..." (1588. nov. 28. Nádasdy lt. В 1533. —- Jankovich M.) A törökök a belső vár bejárata és a Ny-i torony közötti szakaszon a belső vár megerősítése céljából erődrendszert alakítottak ki. Ekkor épült a kazamatasor, 4 8 valamint a mögötte épült boltozott helyiség, mely a vár É-i homlokzatán látható téglából falazott boltváll tanúsága szerint dongaboltozattal volt fedve. Ennek kiépítése során töltötték be a kaputól Ny-ra levő farkasvermet. 4 6 Landsee (Lándzsér) : A kapu megoldása azonos lehetett Gesztesen az első periódusban. 4 7 Ratz, Л., Ruine Landsee. (H. é. п.); Dehio, G., Handbuch der deutschen Kunstdenkmäler im Auftrage des Tages für Denkmalpflege. II. (Berlin 1906) 655. 4 8 Az ilyen jellegű erődítések elvét már megtaláljuk az Isztambulban levő Rumali Hiszár erődít menyében is, melyet Fatih Mehmed (1444—1482) építtetett 1452—1453 között. Itt mindhárom toronybahasonló rendszerű kazamatákat találunk, mint amilyenek a gesztesi vár feltárása során kerültek elő. A Rumeli Hiszár-i kazamaták első kialakításánál alkalmazkodtak természetszerűleg a tornyok külső formájához. — Albert, G., Chateaux Turcs du Bosphore. (Paris 1943) 29—75.
