Folia archeologica 16.
Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások
I3ti KOVAl.OVSZKI JÚLIA gyelnünk. Az épületnek csupán É-i sarka maradt épségben és a padlójába mélyedő gödrök őrizték meg eredeti alakjukat (62. ábra: vasolvasztó). A DK felé lejtő területen az épület DK-i szakasza teljesen elpusztult. A ház padlója ugyanis a felszíntől alig 60 cm mélységben került elő, s a feltárt szelvények e szakaszán nagyjából ez a mélység felelt meg a bolygatott és bolygatatlan föld határának. Az épület Ny-i sarkának nagy része a 9. császárkori házra települt. Ennek kevert földjében biztosan elkülöníthettük a két épület rétegeit, noha itt a házon áthaladó, de a műhelynél korábbi árokra is rábukkantunk. A rétegek tanúsága szerint a vasolvasztó földbeásott épületének szélessége 2,5 m volt, hosszát a benne talált gödrök helyzetéből következtetve mintegy 3,5 m-re tehetjük. Az épület tengelyében egymástól kisebb-nagyobb távolságra négy gödröt bontottunk ki. DK-ről ÉNy-felé haladva először egy 60 cm átmérőjű kerek, meredek falú, lapos aljú, 45 cm mély gödröt találtunk, amelynek oldala 1—2 cm vastagon vörösre égett. Belsejét laza hamu töltötte ki. A gödör fölött a padlószint mélységében egy lókoponya került elő. A nagyobb átégett falú gödörtől alig 50 cm-re egy kis kerek, 20 cm átmérőjű kitapasztott gödröcske következett, amely alig 12—13 cm-re mélyedt a padlóba. A legömbölyített szélű, igen gondosan kiképzett gödröcske fala rendkívül erősen kiégett. Belsejében vasrögöket és a felületére olvadt vassalakdarabokat találtunk. A gödröcske alja fel volt szakadozva, bizonyára a ráolvadt vas kiemelésekor rongálódott meg (67. ábra). Az olvasztógödörtől ÉNy-ra egy sekély, téglalap alaprajzú, majd ennek közelében egy mélyebb, tojásdad alaprajzú gödör volt. A sekélyebb gödör alját rendkívül keményre taposták. Oldalának egy részét egymás mellé illesztett malomkődarabokkal alakították ki. A kisebb gödörben hamut és vasrögöket találtunk. Az egész épület belsejének hamuval erősen kevert földjéből igen sok vassalak-darab, vasrög és néhány vascipó töredéke került elő. 2 5 A földbeásott épület a lakóházaknál sekélyebb, de hozzájuk hasonló nagyságú volt. Belső beosztása és a belőle előkerült leletanyag azonban különleges rendeltetése mellett tanúskodik. Aligha tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a kovácsmesterség fontos nyersanyaga ilyen műhelyekből került ki. A házak környezetében feltárt vermek közül elsősorban a körte alakúakból kerültek elő Árpád-kori leletek. Közülük az egyik 2 m mélységű veremnek (29)lépcsős lejáratát is megtaláltuk, másik hasonló mélységűnél (28) pedig megfigyeltük, hogy belsejét gyengén kiégették. 2 6 A vermeket kitöltő agyagos földből nagyon kevés lelet került elő. Az eddig feltárt területen — amely az elpusztult falunak csak igen kicsi szakasza — nagyméretűnek látszó árokrendszerek részletei bontakoztak ki (62. ábra b— с árok). 2 7 A terület lejtésének megfelelően 50—80 cm mélységben a bolygatott és bolygatatlan föld határán az árkok szélessége különböző volt. A mélyebbre ásott árkoknak(b—c) szélesebb (80—130 cm), a sekélyebbeknek (b—f) csupán a fenék közelében levő keskenyebb (40—50 cm) szakasza maradt meg. Egy-egyárok sem volt azonban mindenütt egyenletes szélességű. Mélységük is különböző volt. Legmélyebbre (135—140 cm) ásták а с árkot. A Ny DNy—KÉK-i irányú 2 5 Hasonló műhely maradványai kerültek elő Méri Istvánnak az 1963. évi Visegrád-várkerti ásatásán is. 2 6 Ugyanilyen vermek előkerültek Tiszalök-Rázomon is. Méril., Arch. Ért. 79(1952) 60., 5. kép 1. 2 7 Ásatásunkon az / árok irányának nagyjából megfelelő irányú árokrészietet (a) bontottunk ki az 1. háztól ÉK-re, mintegy 23 m-re is.
