Folia archeologica 16.
Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások
A DOBOZI ÉS BASHALMI FALUXSATÁSOK 141 árok egyenletes mélysége a felszín lejtését követte. A b árok mélysége kissé egyenetlenebb: ÉNy-i sarkánál ioo, kiszélesedő szakaszánál 120, DK-i részénél pedig 110 cm körüli volt. Feltűnőbb az egyenetlenség az f ároknál, amelynek mélysége 75-től 125 cm-ig változott. A szabadban levő kemence előterébe futó végénél volt a legmélyebb (68. ábra), de lemélyedt a 28. veremhez csatlakozó szakaszán is. Az árkokat általában teknős aljúra képezték ki. Volt azonban olyan is (c), amelynek egyes szakaszain lépcsős, másiknak (b) viszont egyenes volt a feneke. Az árkok fala kissé ívelten emelkedett fel. Az árkok nemcsak császárkori, hanem helyenként Árpád-kori rétegekbe is belevágtak, sőt egy helyen egymást is metszették (b—c). Az árkok többsége egyenes irányban futott, de az egyiknek (b) U-alakban zárt részletét is sikerült feltárnunk. A DK—ÉNy-i irányú 20 m hosszú árokrészlet lekerekített sarkokkal megtörve DNy felé kanyarodott. A D-i sarkon bekanyarodó 4 m-es szakasza cölöplyukkal záródott. Az f ároknak is kibontakozott hasonló, de csak L-alakban megtörő részlete. Az árkok belsejét kevert sötétszürke föld töltötte ki, amely a fenék közelében eliszapolódottnak látszott. Mindegyik árokban találtunk Árpád-kori leleteket. Feltehető, hogy — a chotíni (hetényi) 2 8 Árpád-kori településhez hasonlóan -— az árkok házakat és ezekkel együtt bizonyos területeket zártak körül. A feltárt településrészlet azonban még egylőre kevés ahhoz, hogy itt bizonyos árkok és házak összetartozását megállapíthassuk. A most kibontott különböző irányú árkok egymáshoz való viszonya arról tanúskodik, hogy nem egyidejűek, tehát a település belső rendje a falu élete folyamán nem volt állandó. A falura vonatkozó írott történeti forrást egyelőre nem ismerünk. A földbeásott házak és az árokrendszerek állandó jellegű településre vallanak. 2 9 Az ásatáson azonban egyetlen olyan lelet sem került elő, amely a falu korát, főként pedig a település kezdetét pontosabban meghatározhatná. Ebben a további ásatásoktól, elsősorban a falu már megtalált temetőjének feltárásától várhatunk segítséget. Valamivel biztosabban következtethetünk a falu pusztulásának idejére. A közelben feltárt tiszalök-rázomi falu a tatárjáráskor pusztult el. 3 0 A bashalmi településen előkerült emlékek mindenben megfelelnek a rázomiaknak. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy ez a falu is 1241-ben vált néptelenné. 3 1 KOVALOVSZKI JÚLIA 2 8 Paulik, ].—Jiej/jo/ecz, m- 1 • kép.; Habovstiak, A., Príspevok к póznáin nasej nizinnej dediny V XI—XIII. storoci. SA 9(1961) 8. kép. 2 9 Méri I., Arch. Ért. 89(1962) 218. 3 0 Lök (Tiszalök) 1565. évi határjárásában Rázomot pusztaként em'ítik. Méri /., Arch. Ért. 79(1952) 56. 3 1 Itt köszönöm meg Méri Istvánnak, hogy gazdag ásatási tapasztalataival dobozi munkámban a helyszínen nyújtott szíves segítséget, dolgozatom megírása közben pedig tanácsaival adott útmutatást.
