Folia archeologica 16.
Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások
A DOBOZI ÉS BASHALMI FALUXSATÁSOK 145 magas részlet maradt meg. Agyaggal kitapasztott feneke a padlóval volt egyszintű. A kemencéből kihúzott parázs a szája előtti szakaszon a padlót is átégette. A háznak a kemencével szemben levő oldalán lehetett a bejárata. Itt az igen alacsonyan megmaradt fal síkja kissé kiívelődött, a padlóban pedig sekély mélyedés volt. A ház K-i részében találtuk meg a 3 5 X70 cm nagyságú, 40 cm mély munkagödröt, amelybe néhány karólyuk is mélyedt. A ház négyszögletes gödrének kiásásakor belevágtak egy korábban elpusztult házba. Utóbbit azonban egyelőre nem bontottuk ki, mivel nagy része a szelvényeink mellett húzódó dűlőút alá nyúlott. A 8. ház (65. ábra) az előbbihez sokban hasonlított, de annál kisebb és más tájolású volt. A 2,60 X2,8O m nagyságú ház padlóját 110 cm mélységben találtuk meg. Az ágasfák gödrére az ÉNy-i és DK-i fal közepe táján bukkantunk. A ház bejárata a DNy-i oldalon lehetett. Erre azonban biztos nyomokat nem találtunk, csupán a kemence helyzetéből következtehettünk rá. 2 1 A kemence ugyanis a K-i sarokban volt, szája DNy- felé nyílott. Az előbbi házéhoz hasonlóan megépített kemence feneke kissé mélyebb volt a padlónál, és boltozatának omladékából kődarabok is előkerültek. Mindkét ház legközelebbi párhuzamait Bashalomtól alig 15 km-re a TiszalökRázomon feltárt Árpád-kori faluból ismerjük, 2 2 de ilyen volt a dobozi ház is. 2 3 Eddig ismert Árpád-kori házainktól alaprajza és belső beosztása tekintetében eltért a 2. bashalmi ház. 5,80X3,60 méteres, szokatlanul nagyméretű gödrének tengelye ÉK—DNy-i irányú volt. Igen keményre taposott, kissé egyenetlen padlóját ioc—110 cm mélyen találtuk meg. A ház falából az ÉNy-i oldalon 25—30 cm maradt rreg, a DK-felé lejtő terület mélyebb szakaszába eső DK-i falból viszont alig néhány cm-t bonthattunk ki. A ház tengelyében négy ágasfa gödrére bukkantunk. Ezek nem egyforma távolságra, hanem az ÉK-i faltól kiirdulva 2, majd 1,5 —1,5 m-re sorakoztak egymás után. Lehetséges, hogy a szélesebb ágasközzel szemben, a ház DK-i oldalán volt a bejárat. Erre következtethetünk abból, hogy a padló erre felé menetelesen emelkedett, és e szakaszon a ház felmenő fala teljesen hiányzott. A házban nem volt kemence. Az ÉNy-i fal közelében középtájon viszont 60 X70 cm nagyságú szabad tűzhelyet találtunk, amelynek fenekébe edénycserepeket tapasztottak. A tűzhely DNy-i oldalán sekélyebb, az épület D-i sarka közelében pedig mintegy 25 cm mélységű tojásdad alaprajzú kis gödröt bontottunk ki. Lehetséges, hogy a szokatlanul nagyméretű és különleges belső beosztású épület nem lakóház volt, hanem valamilyen műhelynek készült. Sajnos e kérdés megoldásához az épület belsejéből előkerült leletek nem visznek közelebb bennünket.A kevés és igen szerény leletanyag edénytöredékekből és állatcsontokból állott. Utóbbiak közül kiemelkedik egy ép lókoponya, amely a DNy-i fal mellett, a D-i sarok közelében a ház omladékából került elő 2 4 (66. ábra). Az ásatásunkon megtalált Árpád-kori épületek közül legérdekesebb egy vasolvasztó műhely maradványa volt. Sajnos, ennek csak részleteit sikerült megfi2 1 L. 16. j. 2 2 Méri I., Arch. Ért. 79(1952) 2. kép. 2 3 A csehszlovákiai Chotin-ban (Hetény) előkerült Árpád-kori házak | Paulík, I.—RejMecz, -&> Stredoveké chaty v Chotíne. SA 6(1958) 4, 7. kép| mellett a Szovjetunióban Kijevtől keletre 270 km-re feltárt hasonló korú település házai [Ljapitskin, /. /., Gorodiscse novotroickoe. MIA 74. (Moszkva 1958) I. kép] mutatnak legnagyobb hasonlóságot a bashalmi házakkal. 2 4 Árpád-kori falvainkban előkerült lókoponyákkal kapcsolatban : Méril., Arch. Ért. 91(1964) 111.
