Folia archeologica 15.
Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XVI-XVIII. században
126 TEMESVÄRY FERENC 53. ábra széssel képezik. Az üreges szárú kulcsok mellett természetesen megtaláljuk a tömör kovácsolt példányokat is. 2 S Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a két típus alkalmazásából nem vonhatunk le olyan következtetéseket, mint azt a vaszárak esetében, korábbi dolgozatainkban tettük. 2 9 A kulcstípusok és zármechanizmusok XV. századi vizsgálatánál már megemlékeztünk a hossznégyszög alakú lakatokról, amelyek a XVI—XVIII. században is alapvető típusai maradtak a magyar lakatosiparnak. Feltevésünket a XV. századon túlmenően bizonyítják Szél Márta Csongrád vármegye területén végzett ásatásai, Szabó Kálmán alföldi feltárásai, s nem utolsósorban a II. világháború után megismert magyar paraszti kultúra emlékei (53. ábra 1—2). XVIII. századi formáját Dorfmeister (1729—1797) 1788-ban készült „Szigetvár felszabadítása" című alkotásán is tanulmányozhatjuk. 3 0 Véleményünk szerint ezek a lakatok az ún. „közönséges" lakatok, amelyek már 15 dénárért kaphatók voltak. 3 1 6 dénár értékű kulcsuk mindenkor igen primitív kidolgozású. 3 2 Ezektől élesen el kell különítenünk a „ . . derék, erősséghez való, mesterségesen csinált, három kulccsal járó öreg lakatot", amely Ecsed várának 1669. évi összeírásában szerepel, s amely „lehet ötven font nyomó". 3 3 A lakatokat a házak ajtajaira is használták. Például Felső-Vadásznak 1631. ápr. 15-én kelt inventáriuma hangsúlyozza: „Egy zöld ajtó reteszestől, lakatostól." Amikor a XVI—XVIII. századi zármechanizmusok fejlődését vizsgáljuk, ki kell térnünk a háromszög alakú lakatokra, mivel ezek a tárgyalt időszak másik 2 8 Tulajdonképpen a fazárak közé kell sorolnunk a szatymazi falakatot is, ugyanis már Viski kihangsúlyozta „. . . a lakat szót minden nyitáskor levehető, sőt többnyire leveendő zárfélékre kell lefoglalnunk". 1Viski K., i. h.; A szatymazi falakatokra vonatkozóan: Tömörkényi /., A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője 12 (1911) 128. 2 j A fazárak kulcsai között találunk egyes esetekben egészen lapos és igen széles példányokat is. Különlegesen említésre érdemes a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum 56.108.1. ltsz. példánya. 3 0 S^éll M., Dolg, 18 (1942) i8o.;Vö. S^abó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. BHH 3. (Bp. 1938) 85 -86.; Méril., Arch. Ért. 81 (1954) 147., XXIX, XXXI, XXXII. t. 3 1 Vö. TT 18 (1871) 233, 237. 3 2 Tbaly K., Arch. Ért. 5 (1886) 135. 3 3 TT 25(1878) 933.
