Folia archeologica 15.
Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XVI-XVIII. században
KULCSTÍPUSOK ÉS ZÂRMECHANIZMUSOK FEJLŐDÉSE 127 legelterjedtebb típusát képviselik. 3 4 Megfigyeléseink szerint a háromszög alakú lakatok nem mutatnak nagy eltérést a hossznégyszög alakú lakatok mechanizmusaitól, sőt az azonossága két lakatforma között szembetűnő. A Kárpát-medence területén folytatott ásatások anyagának elemzése határozottan bizonyítja, hogy ezek a típusok egymás mellett egyidejűleg élnek évszázadokon keresztül 3 5 (53. ábra 1-2). Mint ezt már korábbi dolgozatainkban kifejtettük, az első példányok — a hossznégyszög alakú lakatokhoz hasonlóan -— teljesen sima borítékkal készültek. A lakatok külső felületén tehát sem merevítőbordát, sem kulcsházat nem találunk. A XV. század folyamán azonban már pénzmellékletekkel hitelesíthetően — különösen a század második felében — megjelennek a merevítőbordás, kulcsházas borítékok. Bár a változás idejét ma még pontosan megállapítani nem tudjuk, feltételezzük, hogy ez az átalakulás a XIV. század utolsó harmadában mehetett végbe. A XVI—XVII. század folyamán lényeges változást a lakatok fejlődésében nem látunk. Az alapvető módosulás, amely a merevítőborda és kulcsház alkalmazásához vezetett, a XVII. század második feléig uralkodó is maradt. A nagyvázsonyi Kinizsi várban folytatott ásatások eredményeképpen felszínre került háromszög alakú lakatok egykoron már erőteljes, hengeres kulcs3 4Mivel ezekkel Szabó K. ásatási anyagának elemzésekor már egy korábbi dolgozatomban foglalkoztam, feltűnési idejére vonatkozóan ezúttal nem térek ki. h.Temesráry F., FA 12 (i960) 205; Szabó K., i. m. 21,25. A XVI. századi formákra vonatkozóan uo. 86—87. 3 5 Szabó K. i. m. túlmenően alátámasztja ezt Méri I., ásatása, amely a XVI—XVII. sz.-ra rendkívül becses anyagot nyújt: Arch. Ért. 79(1952) 49—67, továbbá Arch. Ért. 81(1954) 138—154.; L. még Kalmár]., A füleki vár XV—XVII. századi emlékei. RF II -4. (Bp. 1959) XXX. t. Az ásató feljegyzései: uo. 20. 54- ábra