Folia archeologica 14.
Kádár Zoltán: A szombathelyi bacchikus elefántcsont szobor
44 Kádár Zoltán véve azonban az a benyomásunk, hogy a savariai szobrocska bizonyos stiláris vonásokban eltér a sidonitól, de természetesen mindkettő sokkal stilizáltabb, későbbi fejlődést tükröz, mint a feltehetőleg Iulius Claudius-kori nápolyi fejecske. Ikonográfiái szempontból az összes elefántcsont faragványok közül a savariaihoz legközelebb áll egy, az Egyesült Államokban őrzött szőlőkoszorús fiatal Bacchus-fej, amelyet publikálója IV—V. századi egyiptomi alkotásnak tart. 1 5 Ennek az analógiának említésekor is meg kell azonban jegyeznünk hogy ez nem a gyermek, hanem a fiatal férfi vonásait örökíti meg az istenség arcában, sőt a motívum hasonlósága mellett egyéb különbségek is szembetűnnek. Bár a szemek kiképzése természetesebb, az arc felépítése, a hajviselet összefogottabb felfogású, a feltűnően vastag, durva száj a fejlődés későbbi szakaszának stílusjegyeit viseli. Egyiptomban, különösen Alexandriában, a római császárkorban virágzó hellenisztikus jellegű elefántcsont plasztika, mint már a fenti emlékek is mutatják, kedveli a bacchikus témákat, sőt egyenesen azt mondhatjuk, hogy az alexandriai elefántcsont plasztika a III.—IV. században, sőt még később is, a mitologikus témák esetében, majdnem kizárólag a bacchikus körből meríti tárgyát. 16 Ezeken a faragványokon legtöbbször a felnőtt Bacchus jelenik meg táncoló mozdulatban thyrsos-szal és párduccal, 1 7 vagy mint egy New York-ban őrzött emléken, lecsüngő baljában szőlőfürtöt tartva. 1 8 Bármennyire elősegítették a savariai emlékre vonatkozó ismereteink kibővülését, stílus- és ipartörténeti jelentőségének megrajzolását a felsorolt elefántcsont szobrocskákkal való egybevetések, mégsem találtunk pontos analó1 5 The Walters Art Gallery. Early Christian and Byzantine Art. An exhibition held at the Baltimore Museum of Art. (Baltimore 1947) no. 174. 1 6 Strzygoivski , J., Hellenistische und koptische Kunst in Alexandria. Bull, de la Soc. Arch. d'Alexandrie 5(1902) 3—6. I—II. t.; Ua., Koptische Kunst. (Wien 1904) 182—183. XV. t. no. 7089—7124.; Wulff, O., Altchristliche und byzantinische Kunst. I. (Berlin—Neubabelsberg 1914) 189—190. 189. kép. 1 7 Wessel, K., Studien zur oströmischen Elfenbeinskulptur.Wiss. Zeitschr. d. Ernst —'Moritz — Arndt—Univ. Greifswald 2(1952—53) 91. 16. kép. 1 8 Peirce, H. — Ту/er, R., L'art byzantin. I. (Paris 1932) LXXVI. t. В. 11. ábra
