Folia archeologica 14.

Kádár Zoltán: A szombathelyi bacchikus elefántcsont szobor

Л szombathelyi bacchikus elefántcsont szobor 43 finomművű hellenisztikus paestumi küzdő Athena-szobrocska magassága az előző-nek csak egvhatoda (2 hüvelyk).

1

1 A legkorábbi rómaikori bacchikus vonatkozású elefántcsont szobor a Pompejiben előkerült babérkoszorús öreg szatírfej (Napoli, Museo Nazionale).

12 Ez a finom faragvány kétségkívül 1. századi munka. Haj- illetve szakáll-kezelésében hasonlít a savariai bacchikus szoborhoz, azonban homlokának kiképzése plasztikusabb. A rómaikori elefántcsont szobrok között kiemelkedően fontosak az 1920-as sidoni ásatások folyamán felszínre került bacchikus elefántcsont szobrocskák, melyek között egy meglepően realisztikus, öreg férfiistenség, egy Papposzilénosz ábrázolás ragadja meg különösen figyelmünket

1

3 (11. ábra). Ez az emlék bizonyos szempontból rokon vonásokat mutat a savariai bacchikus szoborral. Mindkettőre jellemző a kifejezőerő frissesége, a jellemzés megkapó ügyessége, a megmintázás valószerűsége. Mindkettő a hellenisztikus művészet szellemében fogant. A helyes arányok, a közvetlen valóságszemlélet egyaránt erre utalnak. A zsánerszerüségen kívül olyan apró részletek is a közös hellenisztikus szemlélet örökségei, mint pl. a kissé nyitott száj. A sidoni Papposzilénosz (amelyről Charles Picard újabban megállapította, hogy csak Szilénosz, s „vallásos ihletés nyomán született alexandriai termék"

1

4) azonban szembetűnő stílusjegyekben különbözik a savariai szobrocskától. Egészen elütő pl. az a megoldás, hogy az istenség apró szemei, középütt kis befúrt pupillával, előre ugró szemöldökív alatt ülnek. A hajfürtök kezelése laposabb, de részletezőbb a szóban forgó savariai emlékénél. A savariai istenalak fején a szem tájéka stilizáltabb, a homlok laposabb, a szemöldökív nem boltozatos, a pupilla befúrása kevésbé szembetűnő, az egész arc formaadása viszont kerekebb, a hajzat összefogottabb (bár a különbségeknél az ábrázoltak életkorbeli különbségére is figyelnünk kell, amit mindkét művész realisztikusan érzékeltet). Az előbb említett, Nápolyban található szobrocskával összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az haj- és szakállkezelésben realisztikusabb, mint a sidoni Szilénosz, — talán inkább a savariai szobrocska fürtjeinek megoldása hasonló hozzá —, viszont a határozottan plasztikus homlok az előbbiére emlékeztet. Mindent össze1

1 Schoder, V. R., Masterpieces of Greek Art. (London 1960) 53. színes képpel. 1

2 Spinazz°l

a, Le arti decorative in Pompei e nel Museo Nazonale di Napoli. (Milano 1928) XIX. 229. t. (U.i. ámorokat ábrázoló elefántcsont relief.) 1

3 Contenau, G., Deux missions archéologiques à Sidon. Syria 4(1923) 269 sk. XLI

—XLIII. t.; Va., La civilisation phénicienne. (Paris 1949) 181. LXXX. t. "Picard, Ch., CRAI 1950. 153. 10. ábra