Folia archeologica 14.
Rózsa György: Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez
216 R ó%sa György letett Berlinben, ott is tanult 1800—1802-ig a képzőművészeti akadémián. Ezután Bécsben dolgozott s ebből a korszakból valók azok a művei, amelyekkel nevét a zenetörténetben megörökítette. 1801-ben festette meg először Haydn mellképét, valószínűleg élet után. 3 6 1806-ban Esterházy Miklós számára azonos felvételi rajz alapján egy nagyobb kompozíciót alkotott, amelyen a kottákkal és könyvekkel borított asztal mellett ülő zeneszerző arcát a kellékek kissé háttérbe szorítják. Balra a háttérben lantos Múzsa-szobor, jobbra pedig Johann Sebastian Bach mellszobra látszik. 3 7 Neugassnak, az emberi alakot a klasszicista stílus követelményeinek megfelelően kissé szoborszerűvé merevítő kompozíciói John Hoppner virtuóz technikával megoldott, életteli Haydn képmásával ugyan nem vehetik fel a versenyt, de mégis hitelesés művészi dokumentumok, amelyek hozzásegítenek a nagy zeneszerző külső megjelenésének rekonstruálásához. Már ez a két kép is utal Neugass magyar kapcsolatainak kialakulására, mert az Esterházyak számára készültek. A második képért 500 forintot és havi 50 aranyat kapott ösztöndíjul. 3 8 A második Haydn-kép keletkezése évében, 1806-ban a festőnek Beethoven lefestésére is módja nyílt. Ezt a kompozíciót két példányban ismerjük, az egyik a Brunswick-családé volt. 3 9 A Beethovenarckép a magyar Simon Ferdinánd lendületes portréjához képest szerényebb igényű, az 1812-ben készített maszkkal összehasonlítva viszont megszépített. De még így is szemléletes képet ad a halhatatlan zseni külsejéről és fontos helyet tölt be Beethoven kevésszámú, egykorú arcképei sorában. Neugass ezután Pesten tűnik fel, ahol 1808-ban és 1809-ben találkozunk nevével. 4 0 1811-ben készült Pesten Prónay Simonné Hiergeist Nina képmása, amely az utolsó időben került a Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjteményébe 4 1 (XXX. t. 4). Szürke, felhős ég előtt barna hajú és szemű, markáns arcú nőt látunk a képen, akinek arckifejezése élénk értelmet tükröz. Antik szabású öltözete fehér ingből és vállára vetett világoskék lepelből áll, amelyet jobb vállán ékköves csat fog össze. Kazinczynak Szentgyörgyi Józsefhez írott 1811. november 6-án kelt levelében Prónayné két képéről ír, amelyek közül az egyiket ő kapta meg. 4 2 A képek Kazinczynak nem nagyon tetszettek. Találva vannak ugyan, de „ez nem az a zartes schönes Weib, hanem eine korpulente Hetäre, fast frech auf Eroberungen ausgehend". És itt következik a sokat idézett mondat: „aki magát festetni akarja, menjen Bécsbe Fügerhez vagy Kreutzingerhez". Máshol a művész színezése feletti nemtetszését fejezi ki. 4 3 Érdekes, hogy Donát János, akinek Prónaynéról festett képmása nem maradt fenn, szintén foglalkozik Kazinczyhoz intézett egyik levelében a most ismertetett képpel: „Mit dem Portrait der Baronin Prónay wüste ich mich gar nicht zu helffen, denn da ich selbe malte, war 3 6 Geiringer, K., Joseph Haydn. (Mainz 1959) 158—159. között. 3 7 Joseph Haydn und seine Zeit. Ausstellung Schloss Petronell. (Wien 1959) 60., X. t. 3 8 Meiler S., Az Esterházy képtár története. (Bp. 1915) 43, 232. Közli Neugass Esterházy Miklóshoz szóló levelét 1806. december 3-ról. 3 9 Frimmel, Th., Beethoven im zeitgenössischen Bildnis. (Wien 1923) 21—24 (képekkel). 4 0 Vaterländische Blätter. 1808. 200—201; idézi: Művészet 10(1911) 392.; Kassier, J. Chr., Kalender von Ofen und Pest 1809; idézi: História 5(1932) ИЗ. 4 1 Olajfestmény, vászon, 51 X44,5 cm. Ltsz.: 2360. Hátul a vásznon: „báró Prónay Simonné/ festé Neugass Pesten 1811." 4 2 Kazinczy Ferenc Levelezése. 2091. sz. 4 3 Uo. 2072. sz.
