Folia archeologica 14.
Rózsa György: Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez
Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez 217 ich in grosser Verlegenheit, denn sie war ganz kupferfarbig roth im Gesichte, welches colorit unmöglich war nachzuahmen ... Dieses vom Neugass kann ich ohne Rührung gar nicht ansehen, denn es ist nicht gezeichnet, nicht koloriret, weder Licht und Schatten gehörig vertheilet, noch weniger dass man darin einige Aehnlichkeit finden könnte, und doch erhält es Beyfall." 44 A kortársak kritikáját, főleg a vállrész és a jobb kar elrajzolásait illetően, el kell fogadnunk. Kazinczy levelezéséből tudunk egy másik Neugass-képről: Szirmay Mihály né Szulyovszky Teréz dilettáns festőnő lemásolta apjának Neugasstól festett képmását. 4 5 Barabás Miklós viszont 1848-ban keletkezett másolatával őrizte meg a források szerint Pesten valamikor nagyon népszerű festő egy kompozícióját, Gosztonyi' Jánosnak, a felkelő nemesi sereg tábornokának képmását. 46 Az ábrázolt viselete és a beállítás merevsége is elárulja a szignatúrán kívül, hogy Barabás nem önállóan dolgozott, hanem korábbi mintaképet követett. Egykorú híradások szerint művészünk később hosszabb időt töltött Olasz- és Oroszországban. 1841-ben találjuk újból Pesten. 4 7 Az 1842-ben rendezett műkiállításon Oroszországból hazahozott és már Pesten festett képmásaival szerepelt. 4 8 1 843-ban többhónapos esztergomi tartózkodás során megfestette Kopácsy József hercegprímás képmását, amely a most publikált női arckép mellett Neugass második, Magyarországon nyilvántartott műve és jelenleg az esztergomi prímási palotában van. 4 9 A portré, amely Franz Eybl 1841-ben készü't litográfiájával beállításban és ruházatban több hasonlóságot mutat, nagyobb igényű, mint Prónayné képmása, de a művész gyengéi is jobban előtérbe kerülnek rajta. Eybl kompozíciójával szemben Neugassnál megváltozott a fej beállítása, a könyv a jobb kézbe került, a bal értelmetlen tartásban pihen az ölben. Neugass megváltoztatta a szék formáját és a kép hátterébe a székesegyház homlokzatának a tervek alapján készült ábrázolását helyezte el utalásul a főpapnak a templom építése körül szerzett érdemeire. Az arc édeskés, a kezek elrajzoltak. Utolsó hírünk 1847 decemberéből kelt a művészről, aki ekkor Temesváron tűnt fel. 5 0 Nem tudjuk, hogy ezután mi lett a sorsa. Az eddigiekben ismertetett két külföldi művésszel szemben a harmadik, akinek új szerzeményeit most bemutatjuk, Miklóssj József, a felvidéki Szlovinkán született 1792. március 20-án. 5 1 Legutóbb több példányban fennmaradt legismertebb művével, Kováts József képmásával — amelynek 1832-ben keletkezett egyik példánya szintén a Magyar Történelmi Képcsarnokban van — foglalkozott az irodalom. Bodnár Éva a Nemzeti Galéria egy új szerzeményével kapcsolatban megállapította, hogy ez a kompozíciója nem eredeti, hanem Hesz " Uo. 3325. sz. 4 5 Uo. 3041. sz. 4 8 MTKCs. Ltsz.: 122. Jelzése: „Barabás 848. Neugass szerint." 4 7 Pesther Tageblatt 1841. 1197.; Der Spiegel 14(1841) 784. Műterme a Wurm-udvarban volt. 4 8 Regélő Pesti Divatlap. 1842. 441. Oroszországban festette meg egy kazáni perzsa professzor és Nagy Péter képmását, Carl Henriette arcképe már Pesten készült. 4 9 Der Spiegel 16(1843) 117.; Genthon I., Esztergom műemlékei. I. (Bp. 1948) 143. 6 0 Temesvárer Wochenblatt. 1847. 52. sz; idézi: Berkeszi I-, Temesvári művészek. (Temesvár 1910) 97. 6 1Beszkid M., Művészet 13(1914) 47—63.; Lyka K., OSzMÉ 2(1919—20) 71.; Thieme, U.— Becker, F., i. m. XXIV. (1930) 552.; Fleischer Gy., Magyarok a bécsi képzőművészeti akadémián. (Bp. 1935) 60. (1814—20-ig szerepel a névkönyvekben.); Lyka K., Magyar művészei 1800—1850. (Bp. é. n.) passim, főleg 182, 433.
