Folia archeologica 14.

F. Vattai Erzsébet: Középkori titkos pecsétgyűrű

Középkori titkos pecsétgyűrű 127 53. ábra F. S. B. BOSINA (Sigillum Domini Ladislavi Filii. . .) Thallóczy Lajos

1

3 a Bosina név alapján a gyűrű tulajdonosát a boszniai bánok leszármazottai közt keresi, Hlatky

1

4 viszont Bosita Zala vármegyei faluval hozza kapcsolatba, amely 1381-ben már fennállott. A gyűrű kora a XIV—XV. századra tehető. A középkori ékszeranyagban van még egy XIV. századi jellegű köriratos ezüst gemma-pecsétgyűrű (53. ábra 2) amely a múlt században a Kiss Ferenc gyűjteménnyel

1

5 került a Nemzeti Múzeumba. A lapos, ovális fejtok kis vésett karneolkövet zár be, melyet futó szarvas alakja díszít. A naturalisztikus ábrázolásnak nincs különösebb művészi értéke. Körirata: S. AI. COLA. I. F. IOHA'I (Sigillum Nicolai Filii Iohannis). A karikát vastag huzalból alakították. A renaissance előtti korból, mint e rövid felsorolás mutatja, csak néhány gemmával díszített gyűrű maradt fenn. A pecsétgyűrű korábbi történetével nem foglalkozunk, inkább csak utalni szeretnénk egy-két adattal az előzményekre. A vésett hengeres kőpecsétek használata a babilon-korszakba nyúlik vissza;

1

6 a gyűrűbe foglalt vésett ékkövek azonban csak később jelennek meg. Ügy látszik a hellenisztikus korban terjedt el általánosan a gemmák gyűrűbe foglalása.

1

7 Korábban a görögök vésett fémpecsétgyűrűt használtak. A rómaiak a gemma-gyűrűk mellett fémből is készítettek pecsétgyűrűt. Plinius

1

8 említi, hogy Claudius uralkodása idején a gyűrűbe nem foglaltak drágakövet, hanem magával az arannyal pecsételtek. Külön tanulmány tárgya lehetne annak a megállapítása, hogy a korábbi korszakokban mikor használták a gemmát pecsétként és mikor foglalták csupán díszítő célzattal gyűrűbe. A gemmával díszített középkori „Sigillum Secreti" gyűrű rendeltetésének és szerepének meghatározása céljából az általános középkori pecséthasználatot is ismernünk kell. Fontosabb iratok, oklevelek hitelesítésénél pecsét alkalmazását a bizánci írásbeliség közvetítésével már a IV. század óta ismerték Nyugaton.

1

9 A mero1

3Tha//óczy b., Arch. Ért. 29(1909) 254. Olvasása szerint a körirat: Sigillum Domini Ladislavi Filii Domini Bani Bosinae. Szerinte a Bosina alak Dalmáciában előfordul. 1

4 Hlatky M., i. m. 63. A körirat szövegét nem közli. 1

5 Kiss F. napló 14. o. 23. sz. Tudomásunk szerint eddig nem közölték. Fej mérete: 1,9 x 1,8 cm, átm: 1,8—2 cm. u Furtwängler, A., Die antiken Gemmen. III. (Leipzig—

Berlin 1900) 1. 1

7 Uo. III. 150. 1

8 „Contra vero multi nullás admittunt gemmas, auroque ipso signât; id Claudii Caesaris principatu repertum." Naturalis Históriáé. Lib. XXXIII. 7. (Littré M. É. Histoire naturelle de Pline. II. Paris 1883. 403.) 1

9 Kumorovitz L. В., A magyar pecséthasználat története a középkorban. (Bp. 1944) 4.