Folia archeologica 14.
F. Vattai Erzsébet: Középkori titkos pecsétgyűrű
128 ving korszakban fémpecsétet használtak, a karolingkortól a IX. századig viszont az uralkodók antik gemmával pecsételtek. Kövér Károly császár (881—887) gemmapecsétje mellett már mellképével díszített fémpecsétet is használt. 2 0 A fémpecsétmetszők feltűnése és a fémpecsétek általános elterjedése miatt a gemmák használata háttérbe került, de nem tűnt 5 4' ábr a el teljesen. A középkorban a fontosabb okleveleket egyoldalú, majd a XI—XII. századtól a bizánci bullák hatása alatt kettős fém, vagy viaszpecséttel hitelesítették. A kettős pecsétnél mindkét oldalra egyenlő nagyságú, de különböző kép került. A két typarium külön kézben és helyen tartásával a pecséthamisítás nagymértékben elkerülhető volt. Idővel az egyoldalú pecsétekre is a pecséthamisítás megakadályozása céljából kis gyűrűpecsétet, vagy a főpecsétnél rendszerint kisebb ellenpecsétet ütöttek be. Az ellenpecsét a kettős pecsét hátlapjának kisebbítésével keletkezhetett. A nehezen hozzáférhető főpecsét mellett a kisebb pecsétek használatba vételét azonban a XII. század végétől a jogi élet fejlődése és differenciálódása is szükségessé tette. 2 1 A XIII. századtól a mindinkább általános „sigillum secreti" köriratú magánjellegű kisebb pecséteket kevésbé fontos ügyekben, továbbá levelezésnél önálló pecsétként, de egyoldalú pecsétek hátoldalára ütve ellenpecsétként is használták. A XIII—XIV. századi külföldi titkos fémpecséteken 2 2 rendszerint a címer, vagy annak egy része, a címerállat vagy az állat feje, néha csupán a sisakdísz jelenik meg. A sisakdísz önálló megjelenése a lovagi tornákkal kapcsolatos. 23 A résztvevők jogosultságukat sisakdíszeikkel igazolták. A lovagi tornák megszűnése után a sisakdíszes címerek divatja is elmúlt. A titkos pecséteken előfordul a rózsa is, mint a hallgatás szimbóluma. 2 4 A magyarországi pecséthasználat fejlődésében -— éppen úgy mint más országokéban — sok sajátos helyi vonást találunk. Ez vonatkozik a titkos pecsétek történetére is. Magyarországon a secretum kifejezés magán- és városi pecséten, az általános európai használathoz viszonyítva is korán, már a XIII. század első felében előfordul: Gyula nádor töredékes állapotban fennmaradt érem, illetve kettős viaszpecsétjén 1224-ből 2 5 és az esztergomi latinok kettős pecsétnyomóján (55. ábra), amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. Mindkét esetben a kettőspecsét hátlapján szerepel a secretum kifejezés. Ezeknek a pecséteknek előképei az egykorú királyi kettőspecsétek voltak, de azokon a secretum szó még nem 2 0 Seyler, G. A., Geschichte der Siegel. (Leipzig 1894) 62. 2 1 Kumorovitz L. В., A magyar királyi egyszerű és titkospecsét használatának alakulása a középkorban. (Gödöllő 1937) 1. 2 2 Seyler, G. A., i. m. 130.; herchem, E., Siegel. (Berlin 1918) 53. 2 3 Csorna J., A magyar heraldika korszakai. (Bp. 1913) 12. 2 4 Seyler, G. A. i. m. 130. 2 5 Kumoroni/z L. В., Turul 50(1936) 56. 54. ábra
