Folia archeologica 13.

M. Balik Sándor: A magyarországi kőedénykereskedés és gyártás harca a XVIII. század végén

S. Mihalik hatna, hogy műveik, munkásaik erős gyökeret ereszthessenek. Nem úgy, mint a 10—12 éve eddig alapított gyárak, hanem olyképp, hogy minden erőfeszítéseikkel képesek legyenek a kereskedelem számára olyan műveket előállítani, amelyek az alapító halála után is fennmaradnak, az ország számára időről időre több terméket és új találmányokat tudnak felmutatni s mindezek mellett hasznot is hajtanak." A magas kormányzatnak — így összegezi Kuny a mondandóit — különös tekintettel elő kell segítenie, hogy legyenek olyan állandó gyárak, amelyek alapítójuk halála után is folytatják működésüket, előmenetelüket. Csak úgy érheti el az országban egy gyár a tökéletességet. „Csak így tehet szert magas korra". Máskülönben minden fáradozás hiábavaló volna. A Kuny Domokos által nagy buzgalommal készített memorandum Krammerlauff József és Rudolph Ferenc kezeihez futott be. Ezek a szenátorok kaptak ugyanis megbízást, hogy a budai gyárak adatközléseiből a városi tanács részére egybefoglaló, összesítő jelentést szerkesszenek. De nem volt a Kuny gyáron kívül már miről és mit jelenteniük, miután a másik, a selyemgyár (Sericea) időközben a „visszavont segélyek miatt teljesen összeomlott". El is költözött az óbudai országútra. Budán ilyképp ekkor már egyedül csak az úgynevezett „Fajánsz és Majolika" gyár működött. Éppen ezért a tanácsi megbízottak Kuny jelentését változatlanul és eredetiben a tanácshoz továbbítják, majd Buda város hivatalos vezetősége 1794. január 17-én azt a Helytartótanácshoz terjeszti fel. A későbbi események igazolják, hogy Kuny nagy reménységekkel beterjesztett memorandumát az illetékes hivatalos fórumok teljesen figyelmen kívül hagyták. A pestbudai piac, ipar és kereskedelem területén változatlanul továbbfolyt az öldöklő küzdelem az uralomért, a nyerészkedésért és a fennmaradásért. Kuny aggodalma és védelemkeresése jogos és indokolt, mert a budai kerámiagyárak sorában 1795—1796-ban immár a harmadik létesül. Kunynak sok gondot okoz az új versenytárs. Csak pillanatnyi megkönnyebbülés a Zöld Fához címzett Cserny Balázs-féle budai kőedénygyár 1798-ban történt eladása, mert ha le is tűnt egy konkurrens a piacról, újabb versenytárs lépett a helyébe. MIHALIK SÁNDOR