Folia archeologica 13.
Gábry György: Marie Antoinette aranyhárfája
272 Gábry György alig valószínű), bizonyos az, hogy a megtisztelő „királyi hangszerkészítő"címet nem hagyja ki, sem a signatúra, sem a reklám-cédula szövegéből (mint ahogy adatok bizonyítják e cím használatát). 1 1 A közgyűjteményekben oly ritka Cousineau-hárfák közül bemutatott koppenhágai példány (88. ábra) pedig a miénktől stílusban eltérő, „Louis XVI."-ízlésű hangszer; hárfánk feltétlenül korábban készült nála, így a szempontok együttes mérlegelése alapján készítési idejét az 1770-es és 1780-as évek közé helyezhetjük. Itt kapcsolódik be egy újabb vonatkozás, mely már inkább a művelődéstörténet körébe tartozik és — közvetlenül Marie Antoinette személyéhez kapcsolódik. Az eddigiek során történt néhányszor utalás hárfánk „fejedelmi" összefüggéseire, maga Cousineau mester a királyné udvari szállítója stb. De ennél többről van szó: A hagyomány szerint e hangszer Marie Antoinette-é volt. A Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében 1 2 a hárfára vonatkozólag ezt olvashatjuk: — „Marie Antoinette, ausztriai herczegnő, Mária Theresiának leánya, XVI. Lajos Franczia király' neje, 1793ki octob. lóán nyaktiló (guillotine) által végezteték ki e' világból, bútorai árverés útján adattak el, valamint e' hárfája is, melly Sir Thomas Prescotte, az ajándékozó ősének birtokába került. — Szathmár megyei Sárközön lakó báró Vécsey Miklósné, szül. Markovics Vilmának ajándoka." — Ha nem is fér kétség az ajándékozó 13 szavahihetőségéhez, mégis — éppen a fontos történeti vonatkozás igazolása érdekében — szükséges e hagyomány valószínűségéig eljutnunk. Erre találunk is lehetőséget. Marie Antoinette közismerten zenét kedvelő egyéniség; már otthoni környezetében elkezdi — a kor divatja és kétségkívül hajlamai szerint is — a zenetanulást és ez a kedvtelése a francia udvarban még intenzívebbé válik; Gluck és Piccini híres operai háborúsága kapcsán (és e harcban ő a haladás oldalán állt) a zenetörténet is megemlékezik róla. Ami azonban kevésbé közismert, az rajongása a hárfáért, amely kedves hangszere volt. Elég jól játszott rajta és ez a vonzalom szinte élete végéig megmarad. Széleskörű levelezésében, továbbá az egyes „kiadatlan" és „titkos" beszélgetéseit közreadó kiadványokban rendkívül jellemző dokumentumokat találunk erről (pl. anyjával 1770 és 1780 között folytatott levelezésében 1 4 plasztikusan kidomborodnak ez előkelő foglalatos1 1 Uo. „Cousineau, Père et Fils, luthiers de la reine." 1 2 1852/65 dec. 1. Hárfa. 1 3 Hajnácskői es hernádvécsei báró Vécsey Miklós (szül. 1789. ápr. 9. Kassán, megh. 1854.), es. kir. kamarás, val. b. t. tan., Szatmár megye főispánja; neje cserneki Markovics Vilma (szül. 1807. decz. 2.), cs. k. csillagk. és palotahölgy. L. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok. I. (Bp. 1888) 441. 1 4 Arneth, A., Maria Theresia und Marie Antoinette. Ihr Briefwechsel während 1770— 1780. (Paris 1865) Időrendben: —- „. . .à 4 heures vient l'abbé chez moi, à 5 heures tous les jours le maître de clavecin ou à chanter jusqu'à 6 heures." (Marie Antoinette, 1770. júl. 12.) — „Malgré les plaisirs du Carnaval je suis toujours fidèle à ma chère harpe , et on trouve que j'y fais des progrès. Je chante aussi toutes les semaines au concert de ma soeur Madame. . . " (Marie Antoinette, 1773. jan. 13.) — „Je vous envoie une musique pour la harpe\ vous me direz, si vous avez pu l'exécuter ou non." (Maria Theresia, 1773. márc. 3.) -— „Mon goût pour la musique n'a pas cessé; je m'en occupe aussi souvent et avec autant de plaisir. Jusqu'au voyage de Marly j'ai eu toutes les semaines un concert chez moi, oû je chantais avec plusieurs personnes." (Marie Antoiette, 1776. jún. 13.) -— „Je suis bien aise que vous continuez la musique et la lecture, ressources nécessaires, mais surtout pour vous." (Maria Theresia, 1776. jún. 30.) —• „Je lis, je travaille, j'ai deux maîtres de musique, l'un de chant, l'autre de harpe-, j'ai repris un peu le dessin, tout cela m'occupe et m'amuse." (Marie Antoinette, 1777 október.)
