Folia archeologica 13.
Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán
20 Korek József látszik. (II. t. 6.) Hasonló darabok Csókáról, 8 4 Kökénydombról* 5 ismertek, de a vonaldíszes kerámiában sem ismeretlenek, ahová déli hatásként kerültek. 3 6 A nagy számú kerámiai töredék közül még egy vonaldíszes talpcsöves töredéket, (6. ábra 6.) egy nagyméretű edény plasztikus díszítésű darabját, (6. ábra 2.) továbbá vonaldíszes, illetőleg tiszai díszítések kombinációját mutathatjuk be egy töredéken. (6. ábra 5.) A település szerszámanyaga megegyező a többi neolitikus telepével. Túlsúlyban van a trapézalakú kőbalta, (5. ábra 15.) de az átfúrt kőbaltát is általánosan használták. (5. ábra 16.) A csonteszközök között a bordasimítók (5. ábra 19.) és a szépen csiszolt csontárak (5. ábra 18.) gyakoriak. Díszítése miatt jelentős egy őzszarv (5. ábra 17.); igen gondosan faragott gyűrűs bevágásával a fafaragás mintáit őrzi csontra áttéve. Hossza 10 cm. Telepünk hálósúly formája a lapos, átfúrt kúp, (5. ábra 12.) s ebben a lebői telephez áll közelebb. 3 7 A tiszai kultúra szinte mindegyik településéről hozhatunk analógiát a dévaványai telep kerámiájához, ha csupán egy-egy darabot veszünk elemzés alá. A vonaldíszes elemek elszórtan jelentkeznek valamennyi ismert telepen, így pl. Hódmezővásárhely—Kökénydombon, Csókán, azonban nem e telepekkel hozható összefüggésbe. Közelebb áll Lebő—Felsőhalom emlékanyagának az idősebb települési szinthez köthető leleteihez. A nagyobbfokú azonosság azonban nem jelenti azonos helyi csoportba való tartozását. Lebőn is, Dévaványán is a vonaldíszes és tiszai díszítő elemek a legalsó települési szintben keverten jelentkeznek már. Dévaványán hiányoznak a Körös és bánáti kultúra hatását mutató elemek, ezzel szemben néhány olyan helyi elem alakult ki, amely indokolja, hogy külön csoportba soroljuk. A vonaldíszes stílusjegyek összetétele a fiatalabb vonaldíszes kerámiára jellemző, annak is olyan hazai kevert formájára utal, amely az Alföld teljes területén fellelhető. Minden településen vannak azonos díszítő elemek, mint pl. a vonalmélyítés íves, szegletes, párhuzamos formái; ezek a kultúra teljes elterjedési területén mindenütt megtalálhatók. Az alföldi anyagban nem fogadhatók el korjelzőként, kivéve talán a festéssel párosult karcolásokat, amelyek a lebői és sártói telep belső stratigráfiájából következtetve második hullámként érték el az Alföldet akkor, amikor ott a tiszai és vonaldíszes elemekből már kialakult egy kevert jellegű kultúra. A dévaványai telep eddig feltárt részlete alapján a keveredés itt már a legalsó települési szinten megtörtént. Különálló csoportként való kezelését nézetem szerint a tűzdelés helyi formája igazolja. Ugyanis nemcsak a tűzdelést keretező díszítés hiánya, hanem maga a tűzdelés formája is elkülönül a bánáti kultúra jellemző jegyeitől. Nem kétséges, hogy déli hatások jelentkeznek benne, de a törzsterülettől annyira távol, hogy egészen új díszítő elemmé módosultak. A dévaványai anyag összetétele körülírt földrajzi egységet képvisel. Bár anyaga nem túlságosan nagy és összetételében sem sok a hitelesnek mondható lelet, mégis a bükki területen határozottan elkülöníthető a bükki kultúrával keverten jelentkező anyag, amelyet Tompa mint protobükkit jelölt meg. 38 Határozottan elkülönül a szilmegi csoport, 3 9 amely eddig önálló egységként 3 4 Banner /., Acta Arch. Hung. 12(1960) LVIII. t. 2, 8, XXXI. t. 12, 20. 3 5 Ua., Dolg. 6(1930) XXXIV. t. 1—7.; Banner J.—Korek J., Arch. Ért. 76(1949) XII. t. 2. 3 8 Pl. Borovce, festett zselizi anyagon. Kölnik, T.—Vaulik, J., Záchranny vyskum na neolitickom sidlisku v Borovciach. SA 5(1957) 292. 18. kép.; Chropovsky, В., Príspevok к problematike neolitického osldlenia záp. Slovenska. SA 6(1958) XI. t. 2. 3' Korek /., i. m. XXXIV. t. 14, XXXV. t. 9—13. *<* Tompa F., i. m. 23.; Ua., 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. BRGK 24—25 1934—35) 35. 3 9 B. Kutzián Ida feltárása 1950-ben. Publikálatlan, MNM.
