Folia archeologica 13.
G. Sándor Mária: Adatok a középkori csontgomb- és gyöngykészltéshez
142 G. Sándor Mária Kérdés, hogy a középkori darabok is így készültek-e? A lyukakban megfigyelhető körök a középkori darabok esetében is eszterga használatára mutatnak. A kérdés megoldását nagyban elősegíti a leletanyag tüzetesebb vizsgálata. A fentiekben már említettük, hogy a lyukak belső falán koncentrikus körök láthatók, amelyek az eszterga által meghajtott fúró két külső ágának nyomán keletkeztek. A vastagabb csontlemezbe fúrt lyukak esetében a belső falon még egy erősebben kidomborodó varrat látható 4 (XXV. t. 6.), amely azáltal keletkezhetett, hogy a korongokat is két oldalról fúrták. A vékony lapok esetében a korongok kivágása egy oldalról is történhetett egy alátétlap alkalmazásával. Az előző esetben a kétoldali furat összetalálkozásakor a darab kiesik, vagyis elkészült. Ily módon keletkeztek hulladékként e lyukas csontlapok. Ezzel szemben a vékony lapokon e kétoldali furat nyoma nem észlelhető, ami előbbi feltételezésünket támasztja alá. Eddigi megfigyeléseink az esztergakés gyanánt használt fúró működését bizonyították tárgyainkon. Az egyik budavári darab 5 (44. ábra) a fúró rekonstruálásához jelentős támpontot nyújt. Ezen a darabon azt látjuk, hogy a még ki nem vágott korong közepén levő kis lyuk a lemez teljes vastagságában át van fúrva. Ebből arra következtethetünk, hogy a fúró több ágú volt. A fúrónak a korong középpontjába helyezett éle hosszabb volt. A tárgyakon látható fúrónyomok alapján nem dönthető el, hogy a fúró két, avagy három élü volt-e. Középkori ábrázolásaink a háromágú fúró használatát bizonyítják. A fúró éleinek profilját tekintve különbséget kell tennünk a készítendő tárgyakat illetően. A korong alakú tárgyak készítéséhez szegletes profilú fúróélek kellenek, (42. ábra 2—3.) a gömb vagv tojás alakú tárgvakhoz pedig íves idomúak. (42. ábra 1.) A középkori készítésmód és szerszámhasználat teljes rekonstrukciójához fel kell használnunk a középkori ábrázolásokat és néprajzi hasonlatokat is. 4 Vármúzeum, itsz. 52.3038. 5 Vármúzeum, ltsz. 39. ábra
