Folia archeologica 12.

M. Kabay Éva: A szalacskai koravaskori tumulusok anyaga a Magyar Nemzeti Múzeumban

A SZALACSKAI KORAVASKORI TUMULUSOK ANYAGA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN A szalacskai földvárra és a földvárat körülvevő tumulusokra már a múlt század 70-es éveiben, a VIII. kongresszus előkészítési munkálatai közben felfigyeltek. 1876-ban néhány tumulus feltárására is sor került, s az ásatás eredményéről Rómer Flóris számolt be a Compte Rendu-ben.

1 Az 1876-os feltárás publikálása után azonban hosszú ideig nem találunk lényeges adatot a halomsírokra vonatkozóan. Darnay Kálmán évtizedeken át folytatott ásatásai a kelta pénzverő- és öntőműhely feltárására korlátozódtak, s közleményeiben a halomsírokat csak megemlíti, de nincs biztos tudomásunk arról, hogy ásatott is volna bennük. Több mint fél évszázad után került sor újra halomsírok feltárására. A Magyar Nemzeti Múzeum ásatását 1943-ban Gallus Sándor vezette, aki öt tumulust tárt fel ez alkalommal.

2 A Magyar Nemzeti Múzeumba tehát két ásatásból származó anyag került be a szalacskai tumulusokból. A két ásatás megmaradt anyaga kiegészíti egymást, mivel az 1876-os ásatásból csaknem kizárólag a kerámia, az 1943-asból pedig kizárólag a fémanyag maradt meg. A közlésre való előkészítés során nehézségeket okozott az a körülmény, hogy az első ásatási anyag nagy része nehezen, vagy alig volt azonosítható, s a leltárkönyv szűkszavú bejegyzései nem sok támpontot adtak. Az 1943-as anyagot pedig csak 1951-ben leltározták be, miután már a háborús események következtében a leletek egy része elveszett, vagy azonosíthatatlanná vált. A feljegyzések használatát pedig megnehezíti az a körülmény, hogy kizárólag személyes használatra készültek, így autopszia híján már többnyire nem érthetőek. Ennek ellenére nem érdektelen koravaskori tumuluskutatásunk szempontjából, ha a szalacskai tumulus-csoport eddig feltárt tumulusaiból származó leletanyagot, továbbá a leletkörülményekre vonatkozó adatokat közöljük. A halomsírok a földvár körül helyezkednek el. A várhegy, ill. a földvár nagyjából E—D irányban hosszabb, ovális alakú. Kétszeres sánc-, ill. árokrendszer veszi körül. A sáncok oldalfalain kettős, sőt délen hármas teraszok vannak 1 Römer F., Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie. Compte-rendu de la VIII

e session à Budapest 1876. (Bp. 1878) 114-121. 2 Gallus S., A Magyar Nemzeti Múzeum ásatása Szalacskán. 1943. Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeum Adattára 79. Sz. I.