Folia archeologica 12.

M. Kabay Éva: A szalacskai koravaskori tumulusok anyaga a Magyar Nemzeti Múzeumban

46 Ai. Kabay Éva ugyanannyi rézsűvel.

3 A Várhegy sáncolása Tompa Ferenc véleménye szerint megegyezik a lengyeli sáncéval.

4 „Közvetlenül a várhegy alatt levő hosszúkás dombon egy hatalmas halom nyitja meg a halmok szinte nyílegyenes sorát. A szembenlevő hegyoldalban pedig — a szalacskai major mögött — a teraszokon szinte szabályos sorokban jelentkeznek egymás felett is a sírhalmok... "

5 Ez a leírás ellentmond Klim Antal megfigyelésének, aki szerint „a temetkezési halmok minden rendszer nélkül környékezik a szalacskai magaslatot. Mégis Kelet, Dél és Nyugat felé egy sem találtatik, hanem Észak felé közel-távol, hegyen és völgyön vannak kisebbek, nagyobbak minden rend nélkül."

6 Minden ieírás megegyezik azonban abban, hogy a halmok a földvár körül találhatók.

7 A tumulusok számára vonatkozó becslések 50 — 100 között mozognak.

8 A tumulusok nagyságára vonatkozóan is meglepően eltérő adatokat találunk. Rómer és Gárdonyi szerint magasságuk 1 m körül van,

9 ugyanakkor Klim Antal szerint a legnagyobbak magassága „6 vagy 7 öl",

1

0 s Gallus szerint is „a sírhalmok valóban lenyűgöző hatásúak, különösen az egymás szomszédságában domborodó többemeletes ház nagyságát is elérő emlékművek."

1

1 A halomsír-csoportban az első ásatás 1876-ban történt. A leletkörülményeket Klim Antal jelentéséből ismerjük,

1

2 melyet valószínűleg Rómer Flóris is felhasznált publikációjában. A helyszínrajzot Hencz Antal készítette, aki az ásatáson is résztvett.

1

3 A leltárkönyv szerint a leletek Kammerer Ernő ajándékaként kerültek a Nemzeti Múzeumba. A halom. „Az ^4-val jelzett halom már meg volt bontva és abból követ fejtettek, több szekérre valót: feltételeztem, hogy a kő alatti netaláni edénye3 Reissig E., Magyarország vármegyéi és városai. Somogy megye. (Bp. é. n.) 117. — „A várhegy maga részben kettős terasszal bír. Az egyik része nehezen hozzáférhető meredek földtöltés, a másik lankásabb részét egy alul hányt, szintén meredek, második teraszról védték."; Klim A., Jegyzetek Szalacskáról. l?7t>. Nemzeti Múzeum^Történeti Múzeum Adattára 210. N. III. — „A Szalacska nevű szőlőhegyen határozottan fel lehet ismerni az ókori sáncolásokat. Délkelet felől a hegy természetes meredeksége magában elég nagy, Északnyugat felől azonban a gyengébb lejtő mesterségesen tétetett meredekké;. . .Délnyugat felé valóságos sáncárok választja el a ... Csille-hegytől. Északkelet felől pedig van egy mély út, mely vakkapunak neveztetik. . . "; járdányi-Paulovics I., Arch. Ért. 80(1953) 117. 4 Járdányi-Pauloiics I., i. m. 118. 5 Uo. 117. 6 Klim A., i. m. 7 Reissig E., i. m. 117. — ,,A hajdani földvár környékén számos áldozati domb és sírhalom látható..."; Radnóti A., Jelentés 1942. Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum Adattára 114. Sz. III. — „A telep központja, fellegvára a szalacskai szőlőhegy. . . A fellegvárhoz széles feljáró vezetett, amelynek bal oldalán hármas sorban állnak a tumulusok, kb. 30 darab. A feljáró másik oldalán is találunk egy sorban halomsírokat. Távolabb a feljárótól nagyobb halmokat találunk, sőt egy mellékfeljárót is öt halom szegélyez. Megkerülve a földvárat, a déli ki járónál egy új irtásban hét tumulust különböztettem meg."; Sági K., Ásatási napló. 1952. Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum Adattára 81. Sz .1. — „Szalacska pusztánál levő tumulusok délnyugat felé egészen a földvárig felhúzódnak..." 8 Gallus S., i. m. többszáz tumulust említ. 9 Rómer V., i. m. 117. — „Az egészen egyszerű halmok nem haladják meg az egy méter magasságot."; Gárdonyi, Arch. Ért. 34(1914) 390. — „... többnyire 1 m magas sírhalmok. .. " 1

0 Klim A., i. m. 1

1 Gallus S., i. m. 1

2 Klim A., i. m. 1

3 Römer F., i. m. 32. sk.