Folia archeologica 12.

F. Petres Éva: Székesfehérvári koravaskori kincslelet

Székesfehérvári koravaskori kincslelet 37 Az újszőnyi leletet

8 többi darabja — nyélnyújtványos sarlók, tokosbalta töredék, bronzedény töredék, karperec — a kincset a HA periódus első felére — közepére datálják. A lelet leggyakoribb darabja a nyélnyújtványos sarló. A sarló nálunk a bronzkori leletekben jelenik meg először, a Koszidertípusú dépöt-horizontban.

9 Használata valószínűleg a beáramló halomsíros népességhez köthető, mert a megelőző időszakból hiányzik. A nyélnyújtványos típus HA forma, bár a fiatalabb urnamezős szakaszban (HB periódus) is használt típus, de a korai formáktól jól megkülönböztethető.

1

0 Ugyanerre az időre, a HA periódusra tehető a kurdi kincs

1

1 földbekerülésének időpontja is. Részletesen foglalkozik a lelet korával Kőszegi F., aki az újabb irodalom összefoglalása alapján a HA periódus első felére helyezi.

1

2 A szitula típus,

1

3 a tüskés falerák

1

4 korai jellege teszi ezt a datálást lehetővé. A leletben előfordul sodronytekercses és lemezes fibula is. Legutóbb J. Paulik foglalkozott a típussal behatóan.

1

5 Három alaptípus osztályozása szerint a kurdi fibulák az А

г illetve С csoportjába tartoznak. Időben mindhárom típust a HA időszakra, a váli kultúra régibb fokozatába, azaz az ennek megfelelő chotini csoport régibb periódusába helyezi a hetényi (Chotin) temető 12. ábra 8 Натре! ]., i. m. I. CXXV. t. 9 Bóna I., i. m. 5. kép 15-16., 238. 1

0 Kőszegi F., Adatok az urnasírok kora (HA-B) magyarországi kialakulásához és fejlődéséhez. Doktori disszertáció. (Nyomás alatt az Acta Arch. Hung.-nál) 66

.\Foltiny, S., Velemszentvid, ein urzeitliches Kulturzentrum in Mitteleuropa. Veröff. d. Ost. Arbeitsgemeinschaft f. Ur- und Frühgesch. 3. (Wien 1958) 58.; Fiatalabb HB formák: Holste, F., Zur jüngeren Urnenfelderzeit im Ostalpengebiet. PZ 26(1935) 63., 2. kép 9. ; Sprockhof/, E., Der Lausitzer Tüllenbeil. PZ 34-35 (1949-50) 81. 1

1 Натре/ /., i. m. CCX-CCXIII. t. 1

2 Kőszegi F., i. m. 67. 1

3 Nierhart, G., Festschrift des RG Zentralmuseums in Mainz. II. (Mainz 1952) 29.; MiillerKarpe, H., Das urnenfelderzeitliche Wagengrab von Hart a. d. Alz, Oberbayern. BVB 21(1955) 49., 1-3. kép. 1

1 Merhart, G., Über blecherne Zierbuckel (Phaleren). JRGZM 3(1956) 70., 8. kép 5. Bár itt éppen a kurdi darabot a fiatalabb urnamezős szakaszba helyezi. Megállapításai szerint a típus a csehországi leletekben BD és HA periódusokra keltezhetők, nálunk a kéri leletben korai, a kurdiban fiatalabb kincsekhez kapcsolható. Utóbbi megállapítása nem látszik helytállónak. L. a kérdéssel kapcsolatban Kőszegi F., i. m. 68. 1

6 Paulik, ]., Ruáicové spony zo Slovenska. SA 7(1959) 328-362.