Folia archeologica 12.

Huszár Lajos: A kiskunlacházi éremlelet

A kiskitnlacbáz) éremlelet 187 azonban sok a friesachi dénár és azok adják meg a leletek jellegét. Ez volna az olyan ritka eset, amikor a nagyobb számú kölni dénár mellett csak néhány (mindössze 3) friesachi dénár vegyült a lelet anyagához. A kölni dénároknak a magyar pénzforgalomban a friesachi dénárokkal együtt észlelhető szereplése régóta megállapított tény, de nemigen foglalkozott senki azzal a kérdéssel, hogy miért éppen a kölni dénárok áramlottak hozzánk a sokféle német pénz közül. Magyarázatul szolgálhat természetesen a kölni dénárok közismert népszerűsége és Kelet felé áramlása, de ez az áramlás a XI. sz. vége felé már szűnőben volt,

3 ugyanakkor, amikor nálunk a leletekben feltűnően gyakran fordulnak elő. Ennek az áramlásnak magyarázata valószínűleg főként abban keresendő, hogy a Friesachban 1125-—1130 között megindult pénzverés kölni példa után folyt. Onnan jöttek az első pénzverő mesterek, akik magukkal hozták a kölni márkát és bizonyára a kölni pénzlábat is s az első friesachi veretek kölni minta után kerültek kiverésre.

4 Érthető ezek után, hogy a friesachi dénároknak Magyarországra történt beáramlása és ott népszerűvé válása után a velük egyenértékű kölni dénárok a friesachiakkal együtt azonos értékben forogtak. A kölni dénárok pénzlába egyébként Fülöp érsek korában a következő volt: 1167—1168(?) átlagsúly 1,367 g finomság 965 1168—1175 átlagsúly 1,394 g finomság 965 1175—1181 átlagsúly 1,363 g ..finomság 1181—1190 átlagsúly 1,401 g finomság 875 1190 XI. előtt átlagsúly 1,396 g finomság 930 Tehát gyakorlatilag színezüstből készültek a pénzek.

5 A leletben előforduló három friesachi dénár (Luschin 5-—6) a legkorábbi veretek közül való. Az 5. számút Luschin I. Eberhard (1147—1167) salzburgi érsek korából származtatja, a 6. számút pedig az ezután következő időből, de ennek a verési ideje hosszúnak tekinthető.

6 Mindebből következik, hogy a lelet elrejtési idejének a század végére történt helyezése valószínűnek tekinthető, mert az előforduló friesachi dénárok is 1200 előtt készült veretek. A lelet összetétele tehát idáig arra vall, hogy kereskedelmi pénzként forgó külföldi veretekből álló kincslelettel van dolgunk, amilyenre számos egykorú analógiát lehet felhozni. Ennek a kincsleletnek az érdekességét és jelentőségét azonban tetemesen fokozzák a benne előforduló többi értékek. Ezek között első helyen áll egy ezüströg szerepe. Az itt előforduló ezüstdarab kerekített hegyű, romboid alakú öntvény, melyen semmi jelzés nincs. A mérete 41—90 mm, súlya 238,25 g, finomsága pedig 950-es.

7 Hazai leletekből eddig is kerültek elő ezüströgök, ha nem is nagy számban. így az abonyi 3 Hävernick, W., i. m. 2. 4 Luschin, A., i. m. 36. 5 Hävernick, W., i. m. 9 — 10. A nálunk forgó dénárok átlagsúlyok megállapítására nem alkalmasak, mert a hosszú forgalom következtében igen kopott és kiválogatott veretek. 6 Luschin, A., i. m. 38. 7 Kémiai összetétele: Ag 95,57, Au 3,08, Cu 1,35. Az Orsz. Természettudományi Múzeum Ásványtárában elemezte Hűnek Emil. Mind neki, mind az Ásványtár vezetőjének, dr. Tokody Lászlónak köszönetünket fejezzük ki az elemzés lehetővé tételéért.