Folia archeologica 12.

Kovalovszki Júlia: A szarvasi honfoglaláskori ezüst karperec

Л szarvasi bonfoglaláskori ezüst karperec 179 A határozottan palmettás kiképzéseken (pl. a farok vége) kívül az egész állattest megoldásában érvényesülnek palmettás jegyek (szájkiképzés, kettős átkötések, poncokból kiinduló vonalak stb.). E művészeti körhöz, továbbá a textiliák mintáihoz kapcsolja a díszítés végtelenségére utalni látszó — fentebb említett — jelenség is;

3

0 ám az állatalak arányos kiképzése és a díszítésben uralkodó jellege határozottan jelzi, hogy az állatalakos ábrázolásban kiválóan jártas mester kezéből került ki. Az ábrázolt állatnak, amely alakjával

3

1 is elüt a honfoglaló anyagból lemezes és áttört korongokról,

3

2 szíjvégekről

3

3 stb. ismert állatalakoktól, ki kell még emelnünk két jellegzetes vonását is: mégpedig mellső combjának erőteljes kihangsúlyozását és háta fölé kanyarodó farkának megoldását. Mindkettőre eddigi anyagunkban csak egyes nyomokat találunk. A comb kihangsúlyozása, amely végső soron a szkíta állatstílusban gyökerezik, a benepusztai szíjvég állatalakjánál figyelhető meg,

3

4 az áttört bronzkorongok állatalakjainak egyikmásikánál ugyanez inkább csak sejthető.

3

5 A hátsó combok között előre ívelődő és az állat háta fölé kanyarodó farokra egyetlen példát sem találtam a honfoglalók eddig ismert hagyatékában. Az állatalakok farkának ez az ábrázolásmódja, más jellegzetességekkel és vonásokkal együtt, iráni-bizánci hatásként termékenyíti meg a dél-oroszországi steppe-kultúra művészetét. Különböző állatalakokat hasonló fark-megoldással például a szasszanida ezüstművesség emlékein,

3

6 továbbá а IX—XII. századi bizánci eredetű szőnyegeken,

3

7 selyemszöveteken,

3

8 kő3

9 és csontfaragványokon

4

0 is láthatunk. Gyakoriak ezek a bizánci hatásokat mutató XI-—XIII. századi szovjetunió3

0 A szóban forgó jelenség is megerősíteni látszik azt, hogy a honfoglaláskori textíliákon nemcsak a tovább szőhető és alakítható palmettás minta volt meg, hanem az állatalakos díszítés is. Valószínűleg ezeken találnánk meg a fémművességből ismert többi köralakú keretbe foglalt állatalakok legközelebbi párhuzamait is. Vö. Lász/ó Gy., Kolozsvári Márton és György Szent György szobrának lószerszámja. ETIÉ (Kolozsvár 1942) 325. j.; Hampel J., A honf. kor. . . 816. 3

1 Az 5. jegyzetben felsoroltak közül a szarvasi karperec körbefoglalt állatalakjához legközelebb áll az egri áttört korongon ábrázolt állatalak. Ennek nemcsak mozdulata egyezik meg a szarvasiéval, hanem szája is ugyanúgy szétnyílik, farka palmettában végződik. Még nagyobb a hasonlóság — mint fentebb már említettem — a köttlachi áttört (lásd: 6. j.) és az ugyanitt előkerült körponcos hátterű aranyozott bronzlemez állatalakjával. (Pittioni, R., i. m. V. t. 1.) 3

2 Lásd: 5, 31. jegyzetet. 3

3 Néhány honfoglaláskori öntött szíjvégen és lószerszám-díszen is vannak állatábrázolások (szarvas, griff). Benepuszta, Gádoros, Törtei: Fettich N., i. m. XXXII. t. l/a., XCIII. t. 10 — 11.; Hampel ]., A honf. kor... 727. kép. 3

4 A benepusztai szíjvégen ábrázolt griff fejének, mellső és hátsó combjának körvonalát nielló-vonal kíséri (1. 33. j.). 3

5 Az egri, gyulai áttört korongon a combok körvonalát a belső felületek lemélyedése emeli ki. 3

6 Hampel ]., A honf. kor'. . . CXXXV. kép. 3' Pl. a kölni szt. Kunibert-templom XII. századi szőnyegének egyes állatalakjainál. Frowin Oslender, P., Die St. Ewaldi-Decke in St. Kunibert zu Köln. Wandlungen Christlicher Kunst im Mittelalter. (Baden-Baden 1953) XL. t. 3

8 Hampel ]., A honf. kor... CXXXII. kép. 3

9 Bayet, C., L'art Byzantin. (Paris 1904) 221, 318.; Exposition internationale d'art Byzantin. (Paris 1931) 571. 4

0 Falke, O., Elfenbeinhörner. II. Byzanz. Pantheon 5(1930) 43. 12*