Folia archeologica 12.

Barkóczi László: Későrómai temető Pilismaróton Ill

Ke'sörómai temető Pilismaróton 123 IV. század második feléből, valamint Aquincumból.

1

9 De megtalálható ez a pohártípus Pannónia más helyein is. Ami az üvegedények gyártási helyét illeti, a 31. sz. sírban talált vésettdíszű üvegpoháron kívül, feltételezhető, hogy a többi darabokat Pannóniában gyártották. Brigetioban már korábban utaltak egy késői üveggyártóműhely létezésére,

2

0 és valóban a környéken sok ilyen — majdnem félgömbalakú — üvegpohár került elő. A temetőrész többi leletanyaga is kevés ahhoz, hogy azokból Pilismarót későrómai korára általános következtetéseket vonhassunk le. Kétségtelen azonban, hogy ezen a pár síron keresztül is bepillanthatunk a telephely életébe és megállapíthatjuk, hogy ugyanazon a jelenségekkel találkozunk, melyeket már korábban megfigyelhettünk nemcsak a limes más pontjain, hanem a tartomány belsejében is. így az 1. sz. sírban előkerült (30. ábra 4.) csontkarperecek töredékei részben díszítetlenül, részben pontkörös dísszel megtalálhatók Győrben,

2

1 Brigetioban,

2

2 Aquincumban, Intercisaban,

2

3 Pécs környékén

2

4 stb. Előfordulási idejük mindenütt a IV. század második fele. A 10. és 27. sz. sírban előforduló, kissé lapított végű bronzkarperecek lényegében azokhoz a típusokhoz tartoznak, melyek a két végükön rovátkolással, vagy stilizált állatfejjel vannak díszítve.

2

5 Ezek is meglehetősen nagy számban megtalálhatók a már említett lelőhelyeken és szintén a IV. század második feléből származnak. A temetőrészben megtalálható bronz2

6 és vascsatok

2

7 ezen típusai gyakori kísérőjelenségei a pannóniai későrómai temetkezéseknek, valamint a hagymafejes bronzfibulák

2

8 is. Úgyszintén ismertek a vaskolompok

2

9 is. Említésre méltó a 15. sz. sírban előkerült torques (31. ábra 20.), valamint a 12. sz. sírban előkerült, de azóta eltűnt, a torqueshez hasonló szerkezetű karperec. Ezek a nyak- és karperecek kerek bronzhuzalból készültek, egyik végük kerek, vagy ovális kivágásban, másik végük kampóban végződik. Intercisaban jellemző leletanyag a IV. század első feléből.

3

0 A típus elterjedése inkább a keleti germánok körében található meg. Pannóniában már a III. század végén feltűnik és még a IV. század első felében használják.

3

1 A pilismaród torques régi használt darab, a kampós vége úgylátszik letört és kihegyezték. A IV. 1

9 Kaba M., BpR 18(1958) III. t. 3-4., 10. kép 18. Ezek kissé nyomottabb formák. 2

0 Paulovics I., i. m. 135.; Vö. Radnóti A., i. m. 153. 2

1 1953. évi győri ásatásaim során a Kálvária utcai későrómai temetőben találtam hasonló csontkarpereceket. A temető anyaga feldolgozás alatt. 2

2 Paulovics 1927-ben a 2. sz. temető ásatásánál talált ilyen csontkarperec töredékeket. Publikálatlan. 2

3 R. Alföldi M., Intercisa II. 484. 2

4 Dombaji /., JPMÉ 1957. 278. 2

5 R. Alföldi M., i. m. 418-421.; Dombqy ]., i. m. 279-286. 2

6 R. Alföldi Ai., i. m. 458-464. 2

7 Salamon A., Intercisa II. 365—366. 2

8 Patek E., Verbreitung und Herkunft der römischen Fibeltypen von Pannonién. DissPann II. 19. (Bp. 1942) 146-151.; R. Alföldi M., i. m. 436. 2

9 Salamon A., i. m. 370-371. 3

0 R. Alföldi M., 1. m. 409. 3

1 Uo.