Folia archeologica 12.
Barkóczi László: Későrómai temető Pilismaróton Ill
124 század második felére nem jellemző anyag és csak igen ritkán fordul elő. Feltehető azonban az is, hogy a lelet nem tartozott a sír mellékletei közé, mert az magasan a váz fölött került elő. Érdeklődésre tarthat számot a 26. sz. sírból (33. ábra 5, 6., XXIII. t. 1, 2.) előkerült két négyzetes ékvágással díszített övveret. A későrómai iparművészet kedvelt és tetszetős eljárásával készült darabok ezek 3 2, melyek Pilismaróton kívül a tartomány limesének más pontjáin is előkerültek, így pl. Intercisaban is. A gyöngyanyag szintén azokat a típusokat képviseli, amelyeket más temetőkben is megtalálunk. Jellegzetes fajta a ráfolyatott díszítésű sötétkék gyöngyök, fehér hullámvonal díszítéssel (11, 16. sz. sírból). Ez a gyöngytípus a Duna—Tisza közén kb. 330-tól jelentkezik 3 3 és kb. a IV. század közepétől kezdve tűnik fel a pannóniai limesen is. 3 4 Nem tudjuk még pontosan eldönteni, hogy a nyugati, vagy a keleti tartományokból származik-e ez a gyöngytípus. A 10. sz. sírban előforduló zöld, hasábos, valamint a 29. sz. sírban található lapos korongalakú üveggyöngyök, szintén gyakoriak a későrómai pannóniai temetőkben. 3 5 A 7, 15, 18, 20. és 27. számú sírokban előkerült ólommázas korsók szintén nem fordulnak elő elégséges számban ahhoz, hogy azokból bővebb következtetést vonhassunk le. Az ólommázas korsók különböző variánsai mind a limesen, mind a tartomány belsejében, nagy számmal megtalálhatók. 3 6 Találunk közöttük bekarcolt, illetve bevájt-díszítésűeket is. A későrómai kerámia alaposabb vizsgálatánál feltehetőleg ki lehetne választani több olyan típust, mely barbár eredetre megy vissza, de amelyet a római technika kissé átváltoztatott. A temetőrészből ki kell emelnünk három olyan sírt, amelyeknek anyagában olyan tárgyakat találtunk, melyek a többi sírokban nem fordulnak elő és melyek nem is kapcsolhatók a római kézműiparhoz. Az említett sír az 1, 5. és 29. számú. Az első sírból többek között egy szürke, nagyjából kettős csonkakúpalakú, perem nélküli korsó került elő, vállán sűrű besimításokkal. (30. ábra 3., XXV. t. 2.) A sír keletkezése egyébként azonos a többi rómainak mondható sírokéval. Az 5. sz. sír földsír, DNY—ÉK-i irányú. Horváth A. János megfigyelése szerint alacsonytermetű, vastagcsontú férfi feküdt a sírban. A sír leletei: hagymafejes fibula (31. ábra 2., XXIII. t. 3.), melyen vaskarika csüngött, kézzel formált durvakészítményű füles korsó (31. ábra 3., XXVI. t. 2), benne üvegpohár. (31. ábra 1., XXIV. t. 4.) A vörösesbarna agyagból kézzel formált kancsó alsó részén durva besimítások láthatók. Az edény Pannóniában egyedülálló darab, de technikáját és típusát tekintve nem áll egyedül a kárpát-medencei lelet3 2 Vö. ezekhez a darabokhoz, valamint a kérdés részletes tárgyalásához: Behrens, G., Spätrömische Kerbschnitschnallen. Schumacher Festschrift. (Mainz 1930) 285 — 294.; Alföldi A., NK 28-29(1929-30) 17-20.; Vö. még: Werner,]., Spätrömische Gürtelgarnituren im Keilschnitt-Technik aus Niederösterreich. JÖAI 26(1930) 59. 3 3 Párducz M., Die Denkmäler der Sarmatenzeit in Ungarn. III. AH 30. (Bp. 1950) 101, 104. 3 4 R. Alföldi M., i. m. 443. 3 5 Összefoglalóan vö. uo. 440 — 443. 3 6 Utoljára összefoglalóan tárgyalták az ólommázas edényeket: Póczy K., Intercisa II. 71-74.; В. Thomas E., Acta Arch. Hung. 6(1955) 119-123.
